Őszi vetés: több búzavetőmag került a földbe az idén
Idén a gazdálkodók sokáig kivártak az őszi vetésekhez szükséges vetőmagok beszerzésével, de végül mindenhová eljutott a vetőmag, ilyen szempontból tehát nyugodt volt a szezon – mondta a Világgazdaságnak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke. A tavalyi évhez hasonlóan alacsony, 30-35 százalékos az őszi búzánál a felújítási arány, vagyis ilyen arányban használtak a gazdálkodók fémzárolt vetőmagot – a szükségesnek tartott 60-70 százalék helyett. A VSZT elnöke elmondta, hogy Európában több országban is 80-90 százalék a felújítási arány, de akadnak a magyarországinál rosszabb adatok is. A jó minőségű vetőmag és az egyéb termesztéstechnológiai körülmények fontos szerepét az idei termés minősége mutatta meg, ugyanis nagyon alacsony lett a piacon egyébként a takarmányminőségnél jóval magasabb áron keresett étkezési búza aránya.
Az őszi vetésekhez is jók voltak az időjárási körülmények, de a csapadék már jól jönne. Bár a felújítási arány nem változott, a megvásárolt fémzárolt vetőmagok mennyisége közel 10 százalékkal lett magasabb a tavalyinál, de a vetésterület is várhatóan tizedével emelkedik.
A piac dönt
Mostanában nagy téma a vetésszerkezet megváltoztatásának szükségessége, a VSZT szerint azonban ez csak nagyon hosszú távon mehet végbe. Az a fontos ugyanis, hogy mit vesznek meg a piacon, és most az látszik, hogy a búzát és a kukoricát mindig el lehet adni. A repce vetésterülete csökken, mivel kevésbé gazdaságos a termelése, és a növényvédelem is megnehezült.
A napraforgó viszont egyre népszerűbb, ám itt 600-700 ezer hektárnál a négyéves vetésváltás jelenti a korlátot.
Ördögi körben a gabonatermelők a vetőmag vásárlásakor
Van elég őszikalászos-vetőmag a vetési szezon előtt. A Vetőmag Szövetség elindította a fémzárolt vetőmagok nagyobb arányú használatát ösztönző kampányát, de a gazdálkodók pénzügyi gondjai a jó minőségű vetőmagok felhasználásának növekedése ellen hatnak.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban gyengítette a magyar vetőmagágazatot, hiszen Magyarországról korábban ebbe a két országba szállították a legnagyobb mennyiségű vetőmagot. Ez különösen a kukorica- és a napraforgó-vetőmagok előállítását vetette vissza. A VSZT úgy számol, hogy az orosz piacra jövőre nem megy ki vetőmag, és nemcsak Magyarországról, hanem az Európai Unióból sem, ami a nálunk működő multinacionális cégeknek is komoly problémákat okoz – tette hozzá. Az ukrán piac pedig a fizetési nehézségek miatt jelent kockázatokat. A VSZT elnöke szerint az uniós kiszállítások a kiesett orosz és ukrán mennyiségeket nem képesek pótolni. Ezek mellett az uniós hatóanyag-kivonások is negatívan érintették a vetőmagágazatot.
A neonikotinoid-tartalmú szerek betiltása jelentette a legnagyobb érvágást, az ezekkel folytatott magvédelem (csávázás) ugyanis nagyon hatékony volt, és ez most elveszett.
Amellett, hogy a vetőmagos szakma szerint máig sem igazolódott be, hogy ezek a szerek valóban komoly károkat okoznának az élő szervezetekben, az is visszatetsző, hogy a neonikotinoidokból jóval kevesebbet kellett használni, mint amennyit most használnak a gazdálkodók a talajlakó kártevők ellen – mondta Takács Géza.
A vetőmag hosszú távú gondolkodást igényel
Egy új vetőmag létrehozása 12-15 évbe telik, és rendkívül sok pénzt emészt fel, a fejlesztés és a piacra juttatás tőkeigényes, erre fordítható forrásból pedig a hazai cégek híján vannak. Mára alig maradt nagy magyar vetőmag-előállító üzem, és azok is javarészt a külföldi tulajdonú cégeknek dolgoznak be – jellemezte a helyzetet Takács Géza. A hazai vetőmagágazat teljesítményének nagy részét a multinacionális cégek adják, amelyek
- itt nemesítenek,
- itt szaporítják, és
- itt állítják elő a vetőmagot
– tette hozzá. Ennek eredményeként a magyar nemesítések részaránya minden növénynél lecsökkent.
