Magyar közreműködéssel Taskentben készülhet termék a Nobel-díjas gyógynövényből

A természetben előforduló többszázféle üröm között jó néhány hagyományos gyógyászatban használatos fajta akad. Észak-Amerika őslakos indián törzsei a gyopáros ürömre – az Artemisia ludovicianára – esküdtek és sok egyéb mellett lázcsillapításra használták. Magyarországon a kolostorok kertjében mindenütt megtalálható volt a szerzetesek elixírjeként számon tartott Artemisia absinthinum, avagy fehér üröm, a Templomos lovagok hosszú életének titka pedig, egyes feltételezések szerint az Artemisia annua, vagyis az egynyári üröm kivonatának fogyasztása volt.  

Az egynyári üröm a hagyományos kínai orvoslásnak is része, mintegy kétezer éve használják maláriaellenes szerként. A betegséget okozó parazitát elpusztító drogját, az artemisinint Tu Youyounak sikerült leírnia 1972-ben, amiért aztán a 2010-es évek közepén kijárt neki a megosztott orvosi Nobel-díj. 

Számos országban rákellenes terápia részeként is engedélyezett, a Covid idején pedig találtak bizonyítékot arra is, hogy a légzési nehézségekkel küzdő betegek állapotán javíthat.  

Górcső alatt az éghajlati és talajhatások 

A gyógynövények hatóanyag-tartalma nem állandó, számos külső körülménytől – egyebek mellett az az éghajlattól, talajtól  – is függ. A most zajló magyar–üzbég K+F+I projektben most azt vizsgálják, hogy ezen tényezők hatására ugyanazon gyógynövény esetében a hatóanyag mintázata milyen különbségeket mutat. 

A különböző földrajzi helyekről származó növények kivonatának hatását sejtvonalakon és állatkísérletek segítségével is összehasonlítják. A projekt üzbég résztvevője a Taskenti Gyógyszerészeti Intézet, ipari szereplője pedig a Meditop Gyógyszergyártó Kft.  

Elindult a termékfejlesztés is 

Bár az összehasonlító vizsgálatok még folynak, már elindult a termékfejlesztés is. Antiszeptikus és gyulladáscsökkentő szopogatópasztillát, kemény kapszulát, hidrogélt, kenőcsöt, fülcseppet, szájvizet és fekélyek, nagy kiterjedésű sebek kezelésére is alkalmas feltölthető tapaszokat szeretnének létrehozni, nem gyógyszerként, hanem orvostechnikai eszközként, táplálékkiegészítőként. 

A munka a jelenleg folyó pályázat keretében a termékprototípusok létrehozását célozza. Innen a gyártásig még igen hosszú út vezet, és koránt sem biztos, hogy minden prototípusból termék lesz. Amiből viszont igen, annak gyártására magyar know-how-ra alapozva az üzbég fél is vállalkozna. 

Minta lehet a Debreceni Egyetem

A dékán tájékoztatása szerint a külföldi partner érdekelt abban is, hogy átvegye a felsőoktatás-ipar együttműködés jó tapasztalatait, és egy ahhoz hasonló ipari parkot hozzon létre, mint amilyennel Magyarországon egyedüliként egyelőre csak a Debreceni Egyetem rendelkezik. Az egyetem innovációs infrastruktúrájához tartozik egy tiszta tér technológiával is rendelkező pilot labor, ahol – hasonlóan a gyógyszerész-tudományi karral egybeépült középüzemhez – a kutatás-fejlesztés mellett  – adottak a feltételek termékek gyártásához is. Ez az infrastruktúra a Pharmapolisz Innovatív Gyógyszeripari Klaszterhez csatlakozott ipari szereplők előtt is nyitott. 

 A Debreceni Egyetem és a Taskenti Gyógyszerészeti Intézet fejlesztési és üzleti tervei kormányzati támogatást élveznek, és Bácskay Ildikó szerint esély van arra is, hogy az együttműködés más irányba, például bakteriofág alapú készítmények fejlesztése és gyártása irányban is folytatódhat.  

Speciális üzleti zóna magyar cégeknek Taskentben

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lazisz Kudratov üzbég beruházási ipari és kereskedelmi miniszter 2023 júliusában Budapesten jentette be, hogy az üzbégek kifejezetten a magyar vállalkozásokra szabott feltételekkel kívánnak speciális gazdasági zónát létrehozni Taskent mellett, ahol számítanak magyar gyógyszeripari szereplőkre is. Azt is közölték, hogy a közép-ázsiai tőkealap, amelynek a tervek megvalósításának finanszírozásában kulcsszerepet szánnak, feltöltés alatt van, és az egyik legnagyobb üzbég bank 73 százaléknyi tulajdoni hányadának birtokosaként jelen van a térségben az OTP is.