Nagyon elnézték a zöldek, hogy káros a hús és a tej

A különböző élelmiszerek, például a tej, a hús és a saláta összehasonlítása téves, illetve valótlan eredményeket ad, mivel tápértékük túlságosan eltérő ahhoz, hogy közvetlenül összehasonlíthatóvá váljanak – idézi honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport közlését. Az élelmiszerek környezeti hatását nem szabad kizárólag a mennyiség, a kalória vagy egyetlen tápanyag hozzájárulása alapján kiszámítani, figyelembe kell venni az emberi szervezet által igényelt összes tápanyagot – foglalják össze az új módszer bevezetésének alapjait.

Az élelmiszerek környezeti hatásának értékelése céljából az életciklus-elemzést (LCA) már régóta használják az élelmiszer-rendszerek környezeti „forró pontjainak” azonosítására. Az élelmiszerek esetében azonban számos elemet figyelembe kell venni, amelynek következtében azok környezeti hatásának átfogó értékeléséhez egy egyszerű, az adott termékre vonatkozó életciklus-elemzés nem elegendő. Sok szakértő már egy ideje tisztában van vele, hogy a pontosság érdekében 

Rehabilitáció előtt a tej és a hús?

Ennek érdekében egy új mérőszámot fejlesztettek ki, amely az úgynevezett tápértékalapú életciklus-elemzésen (nLCA) alapul. Ebben az élelmiszer környezeti hatása nem egyszerűen az adott élelmiszer tömegéhez, tehát 1 kilogramm termékhez kapcsolódik, hanem összetevőinek általános táplálkozási jellemzőivel is összefügg. Az nLCA tehát egyaránt összpontosít a környezeti paraméterekre és a táplálkozás-élettani tényezőkre, integrált képet nyújtva az élelmiszerek környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Ezen új és pontosabb számítások alapján a kiváló minőségű állati eredetű élelmiszerek, például a hús környezeti hatása fele a korábban számított értéknek.

A NAK által idézett elemzés több más munkát is idéz, amelyek közül egy, a fehérjék minőségének vizsgálatán alapuló tanulmány is azt állapította meg, hogy 

Ezek alapján az állati eredetű élelmiszerek előállítása sokkal kisebb környezeti hatással jár, mint azt korábban gondolták, köszönhetően az állati eredetű fehérjék magasabb minőségének, ami azt jelenti, hogy kevesebb élelmiszerre van szükség a szükségletek kielégítéséhez, ezért ezen élelmiszerek előállításának összességében kisebb a környezetre gyakorolt hatása.

Egy másik tanulmányban 15 növényi és állati eredetű élelmiszer, köztük 

• a bab, 
• a karfiol, 
• a marhahús, 
• a hal, 
• a kukorica, 
• a tej, 
• a borsó, 
• a burgonya, 
• a quinoa és 
• a rizs 

környezeti hatásait is összehasonlították. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyi élelmiszerre van szükség ahhoz, hogy egy 70 kilogrammos ember számára az összes esszenciális aminosavat biztosítsuk, akkor megállapítható, hogy a marhahús jobb környezeti teljesítményt nyújt, mint más termékek. Ezzel szemben egyes növényi alapú termékek környezeti hatása nagyobb, mivel hiányoznak belőlük esszenciális aminosavak, ami jelentősen megnöveli a teljes aminosavkészlet biztosításához szükséges élelmiszer-mennyiséget.

A szakpolitikának is reagálnia kellene

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport ezek alapján azt állítja, hogy ezek az eredmények megkérdőjelezik az eddigi feltételezéseket. Ezért szerintük a globális fenntarthatósági célok elérése felé haladva elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer-rendszerekre vonatkozó szakpolitikák, amelyek különösen szigorúak az állati eredetű élelmiszerekkel kapcsolatban, vegyék figyelembe ezeket a kifinomultabb mérőszámokat, hogy mind a környezeti, mind a humán-egészségügyi szempontok egyformán figyelembe vehetőek legyenek.