Az állatvédők nyomulása ellehetetlenítheti a baromfihús termelését
Egy új tanulmány eredményeit tette közzé az Európai Uniós Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC). A brojlercsirkékre vonatkozó magasabb szintű jóléti előírásokhoz kapcsolódó „European Chicken Commitment” (ECC) kezdeményezés költségeiről és az Európai Unió baromfihús-előállítási rendszerére gyakorolt gazdasági és környezeti hatásairól készített tanulmány főbb megállapításaiból kiderül, hogy az állatjóléti elvárások teljesítése alaposan megdrágítaná és vissza is fogná a termelést, emellett pedig a káros környezeti hatások is növekednének – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által közzétett összefoglalóból.
Sok európai vállalat − beleértve kiskereskedőket és vendéglátóipari vállalkozásokat − már aláírta az ECC-t. Ez az állatjólétet előtérbe helyező civil szervezetek által támogatott szabványkeret, amelynek célja az állatok jólétének javítása és a jelenlegi uniós jogszabályokat meghaladó intézkedések bevezetése. Az ECC arra kötelezi aláíróit, hogy 2026-ig a baromfihús ellátási láncuk teljes egészében a friss, a fagyasztott és a feldolgozott húsoknál egyaránt tegyenek eleget ezeknek a követelményeknek. Ilyen előírás például a
- lassabb – legfeljebb napi 60 gramm – növekedési eréllyel rendelkező csirkefajták alkalmazása,
- az alacsonyabb, négyzetméterenként maximum 30 kilogramm élősúlyt elérő állománysűrűség,
- természetes fény biztosítása, valamint
- környezetgazdagító eszközök alkalmazása.
Baromfihús drágábban?
Az AVEC szerint azonban ezeknek a vállalásoknak a környezeti és a csirkehústermelésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos alapvető kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradtak. E kérdések tisztázása érdekében adott megbízást a szakmai szövetség egy átfogó hatástanulmány elkészítésére, amely a jelenlegi EU-s csirkehús-termelési módról az ECC-szabványokra való teljes átállás lehetséges következményeit vizsgálta.
Birthe Steenberg, az AVEC főtitkára szerint a valóságot jobban tükrözi ez a tanulmány, mivel készítői a hús kilogrammonkénti költségének kiszámítására helyezték a hangsúlyt, ellentétben a korábbi kutatásokkal, amelyek kizárólag az élő állatokra vagy az élősúlyra vonatkozó következményekre összpontosítottak. Utóbbiak azért nem tükrözik pontosan a piaci realitásokat, mivel
mi húst, nem pedig élő állatokat értékesítünk
– mondta Steenberg.
A tanulmány megállapításai szerint az ECC-előírásokra való teljes átállás
- húskilogrammonként 37,5 százalékos termelési többletköltséget eredményezne,
- a vízfogyasztás 35,4 százalékkal növekedne, ami évente 12,44 millió köbméter vízmmennyiségnek felel meg,
- a takarmányfelhasználás 35,5 százalékkal növekedne, ami 7,3 millió tonna többlet takarmánymennyiséget jelent,
- az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 24,4 százalékkal növekedne előállított húskilogrammonként,
- az előállított hús összmennyisége 44 százalékkal csökkenne a jelenleg alkalmazott standard termelési módszerekben történő előállításhoz képest az EU jelenlegi hizlaló telepein, valamint
- közel 9700 új baromfiistálló létesítésére lenne szükség a jelenlegi termelési szint fenntartásához, melynek becsült beruházási költsége 8,24 milliárd euró lenne.
Döntsenek a fogyasztók
Az AVEC szerint fontos lenne a fogyasztóknak megadni a választási lehetőséget, a számukra jó döntés meghozatalához pedig reálisan tájékoztatni őket. Míg az ECC célja az állatjólét javítása, alapvető fontosságú azt felismerni, hogy ezek a fejlesztések jelentős gazdasági és környezeti következményekkel járnak. Az előrejelzések szerint a következő tíz évben a baromfihús-fogyasztás növekedni fog az EU-ban. Az AVEC azt kívánja elérni, hogy
azon fogyasztók számára, akik magasabb állatjóléti színt mellett előállított termékeket szeretnének vásárolni, biztosítani kell, hogy ezt megtehessék, de a standard, megfizethető lehetőségeknek továbbra is elérhetőnek kell maradniuk a fogyasztók számára.
Ezek mellett szükség van alternatív módszerekre az állatjólét javítása érdekében, anélkül, hogy mindez indokolatlan pénzügyi terheket róna a fogyasztókra vagy súlyosbítaná a környezeti terhelést.
A fenntarthatóság három pillérre épül, ezek a gazdasági teljesítőképesség, a társadalmi felelősségvállalás és a környezetvédelem. Ezek között érzékeny egyensúlyt kell teremteni, és bár az állatjólét javítása kiemelkedő fontosságú, a gazdasági és környezeti hatásokat is figyelembe kell venni – véli Steenberg. Az uniós baromfiágazat a világ legszigorúbb előírásai szerint állítja elő a kiváló minőségű, hozzáférhető csirkehúst, és ezt fenn kívánja tartani, ezért fontosnak tartja, hogy a fogyasztók és a politikai döntéshozók is vegyék figyelembe a tanulmány megállapításait – tette hozzá.
Madárinfluenza ide vagy oda, változatlanul a baromfihúsból fogy a legtöbb
A baromfis szakma május 10-én ünnepli a Baromfi Világnapot, amelyet magyar kezdeményezésre vezettek be. Napjainkban a a világszerte gondokat okozó madárinfluenza ellenére a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és a világnépesség növekedésével az ágazat szerepe tovább erősödik.
