Alapvetően alakítanák át az uniós agrártámogatási rendszert, Brüsszel háborút indít az állattartás ellen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 387 milliárd eurós Közös Agrárpolitikához (KAP) tartozó mezőgazdasági támogatások alapvető átalakítását javasolja egy jelentés, amit a gazdatüntetések után rendelt meg az Európai Bizottság. A javaslatokat szerdán mutatják be Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, miután azt gazdákkal, civil szervezetekkel, fogyasztókkal és kiskereskedőkkel tanácskozva elkészítették.
Az európai mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos véleménykülönbségek miatt a Financial Times információi szerint a múlt héten három, éjszakába nyúló ülésen csúcsosodott ki a jelentés elkészítése. A lap birtokába került tervezet szerint a jelentés leszögezi, hogy a megszokott üzletmenet nem tartható, bátor és gyors cselekvésre van helyette szükség minden szinten.
Válságok sora sújtja az európai gazdákat
Az európai mezőgazdaság ugyanis párhuzamosan több válsággal is szembesül, a szélsőséges időjárástól, mint az aszály az infláción át az alacsony árakat kínáló globális versenytársakig.
A javaslatok között szerepel a fogyasztók bátorítása, hogy csökkenték húsfogyasztásukat, míg a gazdák számára az állattartás korlátozása.
Ez biztos, hogy hatalmas vitákat vált majd ki, amit az állattartó gazdaságok kivásárlási lehetőségének felkínálásával csillapítanának.
A Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről címet viselő kiadvány legnagyobb jelentőségű javaslata azonban az uniós agrártámogatásokat érinti, ami az EU többéves költségvetésének mintegy harmada. Szemben a jelenlegi, földterület alapú és környezetvédelmi szabályokhoz is kötött támogatásokkal, a jelentés azt javasolja, hogy a támogatásokat csak azok kapjanak, akiknek erre a leginkább szükségük van, rászorultsági alapon.
Óriási viták várhatók az agrártámogatásokról és az európai mezőgazdaság jövőjéről
Uniós tisztviselők szerint a jelentés meghatározhatja a hamarosan hivatalba lépő következő bizottság politikáját, ám az abban foglalt javaslatok nem kötelező erejűek, és alighanem heves vitákat váltanak majd ki. Egy, a jelentés elkészítésében közreműködő személy szerint a dokumentum lényege a változás és a klímaátmenet iránti elkötelezettség.
A változás szükségességében egyetértenek a gazdák, a kereskedők és a fogyasztók képviselői is.
A KAP-hoz tartozó környezeti előírásokat végül a bizottság elvetette a tavaszi gazdatüntetések után, ám környezetvédő csoportok ezért az Európai Ombudsmanhoz fordultak júliusban, mondván a szabályok lazítása zárt ajtók mögött, antideomkratikus módon történt. A jelentés a gazdákat a KAP-ból folyósított forrásokkal ösztökélné tevékenységük zöldítésére, valamint létrehozna azon kívül egy igazságos átmenet alapot is, ami a regeneratív és organikus mezőgazdasági átalakulást támogatná.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint az élelmiszer-termelés és elosztás felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 21-37 százalékáért a mérési feltételektől függően, aminek több mint a felét az állattartás adja.
Ennek ellenére a mezőgazdaság az egyik utolsó olyan szektor, amire az Európai Unió nem határozott meg kibocsátáscsökkentési célokat, noha a közösség 2050-re szeretné elérni a nettó zéró kibocsátást. A mezőgazdaság dekarbonizálása azonban rendkívül nehéznek bizonyul, részben a szektor lobbiereje, részben a gazdatüntetések miatt.
