Megjött a döntés New York-ból: továbbra is befektetésre ajánlják a magyar gazdaságot

Megerősítette a magyar gazdaság adósosztályzatát a Standard and Poor's hitelminősítő intézet. A New York-i székhelyű cég a tőzsdezárást követően kiadott közleményében meghagyta az érvényben lévő BBB- besorolást, azonban az eddigi stabil kilátást a leminősítésre utaló negatívra rontotta. 

A várható döntés előzetesen megosztotta az elemzőket, míg volt, aki szinte biztosra vette, hogy nem változtat az adósosztályzaton, volt olyan elemző, aki arra számított, hogy  az S&P erős figyelmeztető jelet küld, ezért a leminősítést vagy a kilátásrontást sem zárta ki.

Pont a Standard and Poor's volt az, ahol a leginkább rezgett a léc, 2023 januárjában ugyanis nagy meglepetésre a BBB szintről BBB- szintre minősítette le Magyarországot, ami egy fokozatra van csak a nem befektetésre ajánlott, azaz bóvli kategóriától. A cég legutóbbi legutóbb tavaly októberben vizsgálódott, az akkori értékelésében a dezinflációt, a kamatkiadások mérséklődését, valamint a gazdaság fellendülését emelte ki pozitív tényezőként, míg a kockázatok között a vártnál magasabb hiányt, illetve a 2026-os választásokhoz kapcsolódó esetleges jóléti intézkedéseket. 

- írják a mostani döntésükben, hozzátéve, hogy leminősítésre akkor kerülne sor, ha a

• Magyarország fiskális teljesítménye az előrejelzéseinknél gyengébbnek bizonyulna, 
• ha külső nyomás nehezedne, például a kereskedelmi háború eszkalációjának tovagyűrűző hatásai miatt,
• a jelentős uniós források vesztése, vagy
•  a monetáris politika helytelensége miatt, amelyek befolyásolják a forint árfolyamát és az inflációt.

Rontottak a növekedési várakozásokon

A hitelminősítő indoklásában kiemeli, hogy a globális kereskedelmi zavarok árnyékában a magyar gazdaság nyitottsága miatt - a GDP 75 százalékát kitevő export, amelynek jelentős részét a járművek vagy autóalkatrészek teszik ki - a sebezhetőség növekszik. A belföldi kereslet kilátásai is visszafogottak, tekintettel a magas kamatlábakra, valamint a gyenge üzleti és háztartási bizalomra. 

Azt írják, hogy Magyarország növekedési kilátásai továbbra is bizonytalanok, tekintettel arra, hogy az ország nyitott és kereskedelemintenzív gazdasága érzékeny a külső folyamatokra. Ezek közé tartozik a növekedés Németországban, Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerében; a globális kereskedelmi vámok bevezetésének hatálya. 

Az államháztartás 2024-es konszolidációja ellenére Magyarország GDP-arányos adóssága a régióban a legmagasabb, 73,5 százalék.  Ehhez társul egy olyan kamatkiadás, amely előrejelzésük szerint 2025-re a GDP több mint 4 százalékát teszi ki, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. 

– állapítja meg a Standard and Poor's.

Idén 4,5 százalékos lehet az infláció

Arra is felhívják a figyelmet, hogy további nyomást jelenthet az infláció és az árfolyam.  Az újrainduló hazai infláció a növekedés lanyhulása közepette  megnehezíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdaságpolitikai végrehajtását. A februári 5,6 százalékos infláció után márciusban 4,7 százalékos volt a magyar infláció, ami részben a kormány inflációellenes intézkedéseinek köszönhető, de még mindig magasabb a 2024-es 3,7 százalékos átlagnál. 

Emiatt az MNB-nek 2025-ben feszes monetáris politikát kell folytatnia, és alapforgatókönyvükben arra számítanak, hogy a bank konzervatív és hagyományos megközelítést tart fenn, és 2025 folyamán szünetelteti az enyhítést, mivel az infláció továbbra is a célérték felett ragad. A 2024 szeptembere óta 6,5 százalékos irányadó rátával Magyarországnak a 2021 végi 2,4 százalékos irányadó rátához képest még vissza kell nyernie az érdemi politikai mozgásteret, jegyzik meg.

Nem vár érdemi fordulatot az uniós források lehívásában a hitelminősítő

Nem tartják valószínűnek, hogy Magyarország a kijelölt alapok 2026. decemberi lejárta előtt képes lesz lehívni az RRF-forrásokat. Emlékeztetnek rá hogy tavaly Magyarország költségvetése mintegy 3,2 milliárd euró európai kohéziós forráshoz jutott, ami a tervezett összeg mintegy fele, és késedelmet okozott a kormány beruházási programjában. A további uniós források felszabadítása terén is kevés előrelépést látnak, leginkább a magyarországi RRF-kiutalások terén.

Ezek az alapok összesen 9,5 milliárd eurót tesznek ki támogatások és kölcsönök formájában, és a hozzáférés továbbra is is a szuper mérföldkövek teljesítésétől függ, amelyek közül ötnek a teljesítése hiányzik.

– olvasható az indoklásban, hozzátéve, hogy a 2025-2028 közötti időszakra vonatkozó tőkemérleg-egyenleg előrejelzésüket a GDP átlagosan 0,9 százalékára csökkentették a korábbi 1,5 százalékos várakozásukhoz képest, ami tükrözi azt a megítélésüket, hogy az RRF-beáramlás hiányozni fog.