BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megjött a döntés New York-ból: továbbra is befektetésre ajánlják a magyar gazdaságot

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Továbbra is befektetésre ajánlja a magyar gazdaságot a Standard and Poor's. A New York-i székhelyű hitelminősítő intézet a pénteki tőzsdezárást követően kiadott közleményében megerősítette a BBB- besorolást, ugyanakkor az eddigi stabil kilátást negatívra rontotta.

Megerősítette a magyar gazdaság adósosztályzatát a Standard and Poor's hitelminősítő intézet. A New York-i székhelyű cég a tőzsdezárást követően kiadott közleményében meghagyta az érvényben lévő BBB- besorolást, azonban az eddigi stabil kilátást a leminősítésre utaló negatívra rontotta. 

magyar gazdaság
Megjött a döntés New York-ból: továbbra is befektetésre ajánlják a magyar gazdaságot/ Fotó: Shutterstock

A várható döntés előzetesen megosztotta az elemzőket, míg volt, aki szinte biztosra vette, hogy nem változtat az adósosztályzaton, volt olyan elemző, aki arra számított, hogy  az S&P erős figyelmeztető jelet küld, ezért a leminősítést vagy a kilátásrontást sem zárta ki.

Mivel a leminősítés elmaradt, ezzel eldőlt, hogy továbbra is mindhárom nagy hitelminősítő intézetnél a befektetésre ajánlott kategóriában van a magyar gazdaság. 

Pont a Standard and Poor's volt az, ahol a leginkább rezgett a léc, 2023 januárjában ugyanis nagy meglepetésre a BBB szintről BBB- szintre minősítette le Magyarországot, ami egy fokozatra van csak a nem befektetésre ajánlott, azaz bóvli kategóriától. A cég legutóbbi legutóbb tavaly októberben vizsgálódott, az akkori értékelésében a dezinflációt, a kamatkiadások mérséklődését, valamint a gazdaság fellendülését emelte ki pozitív tényezőként, míg a kockázatok között a vártnál magasabb hiányt, illetve a 2026-os választásokhoz kapcsolódó esetleges jóléti intézkedéseket. 

A negatív kilátások azt tükrözik, hogy a következő két évben Magyarország költségvetési és külső stabilitását fenyegető kockázatok növekednek az erősödő kereskedelmi protekcionizmus, a gyengülő globális kereslet, a szűkülő tőkebeáramlás és a megnövekedett kamatkiadások miatt a választások előtti költségvetési lazítás miatt

- írják a mostani döntésükben, hozzátéve, hogy leminősítésre akkor kerülne sor, ha a

  • Magyarország fiskális teljesítménye az előrejelzéseinknél gyengébbnek bizonyulna, 
  • ha külső nyomás nehezedne, például a kereskedelmi háború eszkalációjának tovagyűrűző hatásai miatt,
  • a jelentős uniós források vesztése, vagy
  •  a monetáris politika helytelensége miatt, amelyek befolyásolják a forint árfolyamát és az inflációt.

Rontottak a növekedési várakozásokon

A hitelminősítő indoklásában kiemeli, hogy a globális kereskedelmi zavarok árnyékában a magyar gazdaság nyitottsága miatt - a GDP 75 százalékát kitevő export, amelynek jelentős részét a járművek vagy autóalkatrészek teszik ki - a sebezhetőség növekszik. A belföldi kereslet kilátásai is visszafogottak, tekintettel a magas kamatlábakra, valamint a gyenge üzleti és háztartási bizalomra. 

Az országról szóló legutóbbi, 2024. október 25-i kiadványukhoz képest a 2025-ös magyarországi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentik, ami jóval a kormány 3-6 százalékos középtávú célja alatt van.

Azt írják, hogy Magyarország növekedési kilátásai továbbra is bizonytalanok, tekintettel arra, hogy az ország nyitott és kereskedelemintenzív gazdasága érzékeny a külső folyamatokra. Ezek közé tartozik a növekedés Németországban, Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerében; a globális kereskedelmi vámok bevezetésének hatálya. 

Az államháztartás 2024-es konszolidációja ellenére Magyarország GDP-arányos adóssága a régióban a legmagasabb, 73,5 százalék.  Ehhez társul egy olyan kamatkiadás, amely előrejelzésük szerint 2025-re a GDP több mint 4 százalékát teszi ki, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. 

Az államháztartási egyenleget 2025-re a GDP 4,5 százalékára, 2026-ra pedig 4,0 százalékára prognosztizáljuk, szemben a kormány 3,7 százalékos, illetve 3,5 százalékos céljával. A 2026-os választások előtti kiadásemelések kockázatot jelentenek költségvetési előrejelzéseinkre nézve

állapítja meg a Standard and Poor's.

Idén 4,5 százalékos lehet az infláció

Arra is felhívják a figyelmet, hogy további nyomást jelenthet az infláció és az árfolyam.  Az újrainduló hazai infláció a növekedés lanyhulása közepette  megnehezíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdaságpolitikai végrehajtását. A februári 5,6 százalékos infláció után márciusban 4,7 százalékos volt a magyar infláció, ami részben a kormány inflációellenes intézkedéseinek köszönhető, de még mindig magasabb a 2024-es 3,7 százalékos átlagnál. 

Úgy vélik, hogy a kormány inflációfékező intézkedéseinek hatása csak átmeneti lesz, 2025-re átlagosan 4,5 százalékos inflációt várnak, szemben a 2024 októberi 3,6 százalékos előrejelzésükkel. 

Emiatt az MNB-nek 2025-ben feszes monetáris politikát kell folytatnia, és alapforgatókönyvükben arra számítanak, hogy a bank konzervatív és hagyományos megközelítést tart fenn, és 2025 folyamán szünetelteti az enyhítést, mivel az infláció továbbra is a célérték felett ragad. A 2024 szeptembere óta 6,5 százalékos irányadó rátával Magyarországnak a 2021 végi 2,4 százalékos irányadó rátához képest még vissza kell nyernie az érdemi politikai mozgásteret, jegyzik meg.

Nem vár érdemi fordulatot az uniós források lehívásában a hitelminősítő

Nem tartják valószínűnek, hogy Magyarország a kijelölt alapok 2026. decemberi lejárta előtt képes lesz lehívni az RRF-forrásokat. Emlékeztetnek rá hogy tavaly Magyarország költségvetése mintegy 3,2 milliárd euró európai kohéziós forráshoz jutott, ami a tervezett összeg mintegy fele, és késedelmet okozott a kormány beruházási programjában. A további uniós források felszabadítása terén is kevés előrelépést látnak, leginkább a magyarországi RRF-kiutalások terén.

Ezek az alapok összesen 9,5 milliárd eurót tesznek ki támogatások és kölcsönök formájában, és a hozzáférés továbbra is is a szuper mérföldkövek teljesítésétől függ, amelyek közül ötnek a teljesítése hiányzik.

Várakozásaink szerint sem Magyarország, sem az EU nem fog kompromisszumot kötni politikai álláspontjaikban, ami véleményünk szerint valószínűtlenné teszi az áttörést a folyósításban, különösen a 2026-os választások előtt

olvasható az indoklásban, hozzátéve, hogy a 2025-2028 közötti időszakra vonatkozó tőkemérleg-egyenleg előrejelzésüket a GDP átlagosan 0,9 százalékára csökkentették a korábbi 1,5 százalékos várakozásukhoz képest, ami tükrözi azt a megítélésüket, hogy az RRF-beáramlás hiányozni fog.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.