Furcsa arányokra derült fény a régiós rezsiadatok között
A márciusi adatok is azt támasztják alá, hogy a magyarországi lakosság még a térségen belül is rendkívül alacsony tarifával fizet a villamos energiáért és a földgázért. Az áram esetében Csehországban három és félszer, Lengyelországban két és félszer volt magasabb a bruttó végfelhasználói egységár, és nagyok a különbségek a több országgal való összehasonlítás esetében is a finnországi VaasaETT rezsielemzése szerint, amely nem országokat, hanem azok fővárosait veszi sorra.
Áram: a szlovének pórul jártak, nőtt a rezsi
A szlovén főváros lakosai a múlt hónapban pórul jártak, de nyilván az ország többi lakosa is. A szabályozásnak megfelelően ugyanis levették az áram áráról a téli idényben alkalmazott ársapkát, emiatt 6 százalékkal megugrott a tarifa áram- (elektron-) összetevőjének nagysága.
A bécsiek lakossági áramára 1 százalékkal esett annak köszönhetően, hogy olcsóbb lett a maga a villamos energia, és ezzel esett annak adóvonzata is. Persze, a bécsiek így is kétszer annyit fizetnek az áramért, mint a szlovének, és három és félszer többet a budapestieknél.
A magyar rezsi alapszintje nem mozog
A VaasaETT a térség más országa kapcsán nem fűzött megjegyzést a villamos energia árának alakulásához. Magyarország szempontjából kiemelendő, hogy miután márciusban egész Európában itt volt a legalacsonyabb az áramrezsi, e pozíciónk természetesen érvényes volt az európainál szűkebb uniós és régiós összevetésben is. Mivel Magyarországon jelenleg is a 2014-től több lépésben csökkentett, majd alacsony szinten befagyasztott áram- és gázdíjakat fizeti a lakosság, ha azok nagysága módosul valamely más országéihoz képest, annak két oka van:
- meghatározóan az, hogy az adott, másik országban változtak a díjak,
- kisebb részben pedig a forint-euró árfolyam módosulása miatt, mert a VaasaETT euróban hasonlítja össze az árakat.
Gáz: máshol is van befagyasztás, a magyar lakosság takarékoskodott
Miközben uniós szinten a földgáz esetében is tartósan Magyarország a negatív árrekorder, teljes európai összehasonlításban Ukrajna rendre beelőz. A különbség az, hogy keleti szomszédunknál tartósan, még a szovjet időkig visszavezethetően tartják mesterségesen alacsonyan a lakossági rezsit, Magyarországon ezzel szemben a rendszerváltás után volt egy 2013-ig tartó, piaci árakhoz közelítő időszak. Ezen időszak végére annyira megdrágult az áram és a gáz háztartásoknak, hogy azok többsége nem vagy csak nehézségek árán tudta kifizetni a számláját. Ezt követően döntött a kormány a ma is élvezett rezsicsökkentésről. Fenntartása azonban évről évre hatalmas, sok száz milliárd forintos teher az államnak.
Az állam e kiadásai különösen megszaladtak a 2022-es energiaválság idején.
A teher mérséklésére 2022 augusztusában született egy rendelet, amely szerint csak korlátozott, átlagfogyasztásnak nevezett mennyiségű gázt és áramot vásárolhat a lakosság rezsicsökkentett áron. Az afölötti mennyiségért piacinak mondott, de annál alacsonyabb, szintén hatósági árat kell fizetnie. Az átlagfogyasztás a földgáz esetében évi 1729 köbméter, a villamos energia esetében évi 2523 kilowattóra.
Az intézkedés a háztartásokat takarékoskodásra szorította. Az adatok alapján azonban a lakosság nagyobb többletterhet vállal magára, ha kilép a gáz átlagfogyasztásából, mint ha ezt az árammal teszi meg.
Nem rángatta semmi a lakossági gázárakat
Térségünkben márciusban nem mozogtak látványosan a vizsgált gáztarifák. Bulgáriában (Szófiában) 2 százalékos drágulás volt, követve a földgáz árának emelkedését, Bécsben pedig 1 százalékos szintén a gáz, illetve annak adóvonzata miatt.
A szintén nem uniós Szerbiában (Belgrádban) közel kétszer olyan drága a lakosságnak a gáz, mint Budapesten, de még a déli szomszédunk háztartásai is nagyon jó helyzetben vannak a többi régiós ország háztartásaihoz képest.
A térségben a budapesti ár kétszeresét, bő háromszorosát fizetik a gázért.
Persze nem mindegy, hogy mekkora jövedelemből kell kifizetni a rezsit, de ezt egy modellezett háztartáson adatain keresztül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minden hónapban kiszámolja. Eszerint az áram- és gázszámlának a jövedelemre vetített aránya egy kétkeresős és átlagos fogyasztású fővárosi háztartás esetében a következő százalékokat adta a térségben:
- Budapest 1,8
- Bécs 2,8
- Zágráb 3,4
- Varsó, Pozsony, Ljubljana és Bukarest 4,4
- Prága 5,6
- Szófia 6,5.
A budapesti 1,8 százalék a második legkedvezőbb érték az EU-ban. A legjobb – 1,7 százalékos arány – Luxembourgra jött ki.
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
