Elárulta az MBH Bank, mekkora növekedés várható idén – durván beleszól a vámháború
A vámháború kirobbanása után az MBH Elemzési Centrum szakértői több lépcsőben 2,6 százalékról, 2 százalékra, majd a gyenge első negyedéves növekedési adatok láttán 1,1 százalékra mérsékelték idei GDP-növekedésre vonatkozó kilátásaikat. Ennek hátterében a külső tényezők közül elsősorban a vámháború fennálló kockázatai játszanak kulcsszerepet, miközben a Németországban elindított örvendetes gazdasági élénkítés s az ezzel összefüggő külpiaci konjunktúra inkább 2026-tól húzhatja felfelé a gazdasági növekedést.
A belföldi tényezők közül a szolgáltató szektorok együttesen pozitívan járultak hozzá a magyar GDP-hez, míg az ipar és az építőipar továbbra is jelentős visszaesést mutatott – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Hozzátette, hogy a háztartások fogyasztása stabilizáló tényezőként hatott, és várhatóan a jövőben is segíti a növekedést. Mindezzel párhuzamosan a beruházások
- az alacsonyabb kapacitáskihasználtság,
- a gyenge külső kereslet
- és a vámháború miatti
általános bizonytalanság miatt ronthatták a GDP-t.
A globális feszültségek várható enyhülése, az európai gazdaságélénkítés megindítása, valamint belföldön a nagy autóipari kapacitások aktiválása, a beruházások kismértékű növekedése és a fogyasztás bővülése miatt az MBH Elemzési Centrum jövőre 3,5 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedésre számít.
Az év második felében lassú emelkedésnek indulhat a foglalkoztatottság az MBH szerint
A következő hónapokban a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok beruházási döntéseire is negatívan hathat, az év második felében ugyanakkor a gazdaságban megindulhat némi élénkülés, ami év vége felé a foglalkoztatásban is segítséget jelenthet.
A foglalkoztatás növekedése valószínűleg lassan bontakozik majd ki, mivel a cégek a gyenge gazdasági helyzet mellett sem bocsátottak el tömegesen munkaerőt, ezért a felívelés megindulásakor várhatóan nem lesz nagyon gyors a toborzás megindulása sem. 2025-ben az átlagos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon alakulhat, 2026-ban pedig 4,2 százalékos rátával számolnak az elemzők.
A vámintézkedések dezinflációt okozhatnak Európában
Az árrésstop bevezetése, illetve a bankok és a távközlési cégek által vállalt árbefagyasztás hatására áprilisban már az év első hónapjainál kedvezőbb, 4,2 százalékos inflációs adat érkezett. Mivel az élelmiszerárak esetében a bevezetett kormányzati intézkedések hatásosnak bizonyultak, ezek vélhetően a korábban bejelentettekhez képest tovább, legalább a nyári hónapok végéig hatályban maradhatnak. Az igazgató szerint a pénzromlási ütem szempontjából
jó hír, hogy a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámoknak Európában, így idehaza is dezinflációs hatásuk lehet, azonban a bizonytalan környezetben a forint árfolyama várhatóan nem fog tudni erősödni az év végéig, ami nem segíti a dezinflációt.
Ezért 2025-re jelenleg 4,5 százalékos éves átlagos inflációt várunk Magyarországon – mutatott rá Árokszállási Zoltán. Bár az elemzők szerint a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése a közeljövőben nem reális, azonban 2026-ban már a toleranciasávon belüli számokat láthatunk.
