Elárulta az MBH Bank, mekkora növekedés várható idén – durván beleszól a vámháború
A vámháború kirobbanása után az MBH Elemzési Centrum szakértői több lépcsőben 2,6 százalékról, 2 százalékra, majd a gyenge első negyedéves növekedési adatok láttán 1,1 százalékra mérsékelték idei GDP-növekedésre vonatkozó kilátásaikat. Ennek hátterében a külső tényezők közül elsősorban a vámháború fennálló kockázatai játszanak kulcsszerepet, miközben a Németországban elindított örvendetes gazdasági élénkítés s az ezzel összefüggő külpiaci konjunktúra inkább 2026-tól húzhatja felfelé a gazdasági növekedést.
A belföldi tényezők közül a szolgáltató szektorok együttesen pozitívan járultak hozzá a magyar GDP-hez, míg az ipar és az építőipar továbbra is jelentős visszaesést mutatott – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Hozzátette, hogy a háztartások fogyasztása stabilizáló tényezőként hatott, és várhatóan a jövőben is segíti a növekedést. Mindezzel párhuzamosan a beruházások
- az alacsonyabb kapacitáskihasználtság,
- a gyenge külső kereslet
- és a vámháború miatti
általános bizonytalanság miatt ronthatták a GDP-t.
A globális feszültségek várható enyhülése, az európai gazdaságélénkítés megindítása, valamint belföldön a nagy autóipari kapacitások aktiválása, a beruházások kismértékű növekedése és a fogyasztás bővülése miatt az MBH Elemzési Centrum jövőre 3,5 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedésre számít.
Az év második felében lassú emelkedésnek indulhat a foglalkoztatottság az MBH szerint
A következő hónapokban a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok beruházási döntéseire is negatívan hathat, az év második felében ugyanakkor a gazdaságban megindulhat némi élénkülés, ami év vége felé a foglalkoztatásban is segítséget jelenthet.
A foglalkoztatás növekedése valószínűleg lassan bontakozik majd ki, mivel a cégek a gyenge gazdasági helyzet mellett sem bocsátottak el tömegesen munkaerőt, ezért a felívelés megindulásakor várhatóan nem lesz nagyon gyors a toborzás megindulása sem. 2025-ben az átlagos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon alakulhat, 2026-ban pedig 4,2 százalékos rátával számolnak az elemzők.
A vámintézkedések dezinflációt okozhatnak Európában
Az árrésstop bevezetése, illetve a bankok és a távközlési cégek által vállalt árbefagyasztás hatására áprilisban már az év első hónapjainál kedvezőbb, 4,2 százalékos inflációs adat érkezett. Mivel az élelmiszerárak esetében a bevezetett kormányzati intézkedések hatásosnak bizonyultak, ezek vélhetően a korábban bejelentettekhez képest tovább, legalább a nyári hónapok végéig hatályban maradhatnak. Az igazgató szerint a pénzromlási ütem szempontjából
jó hír, hogy a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámoknak Európában, így idehaza is dezinflációs hatásuk lehet, azonban a bizonytalan környezetben a forint árfolyama várhatóan nem fog tudni erősödni az év végéig, ami nem segíti a dezinflációt.
Ezért 2025-re jelenleg 4,5 százalékos éves átlagos inflációt várunk Magyarországon – mutatott rá Árokszállási Zoltán. Bár az elemzők szerint a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése a közeljövőben nem reális, azonban 2026-ban már a toleranciasávon belüli számokat láthatunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.