Kiderült, milyen hatása volt a türk államoknak a magyar gazdaságra

Magyarország minden területen készen áll a stratégiai együttműködés fejlesztésére a türk államokkal, ebből ugyanis hazánk már az eddigiekben is sokat profitált – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális külügyminiszteri találkozóján leszögezte, hogy Magyarország büszke a történelmére és az örökségére, így annak a türk államokkal közös részeire is. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a TÁSZ most először tartja a csúcstalálkozóját Európában, illetve egy megfigyelői státuszban lévő országban. Rámutatott, hogy a jelenlegi viharos időszakban, a veszélyek korában, Eurázsia és Közép-Ázsia jelentősége rendkívül felértékelődött az energiabiztonság, a gazdaság, a kereskedelmi útvonalak tekintetében is.

Szijjártó Péter szerint Európa az úttörő Magyarország után kullog

Felidézte, hogy ezzel szemben tizenöt évvel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnök először látogatott Azerbajdzsánba, milyen bírálatokat és kioktatást kaptak Nyugatról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már több mint három éve él az ukrajnai háború szomszédságában, és több mint három éve érvel a béke, a tűzszünet mellett, amiért a kormány súlyos támadásokat kapott azok részéről, akik mostanra szintén erre az álláspontra helyezkedtek.

Üdvözölte, hogy a türk országok is a nemzetközi béketábor tagjai, és külön köszönetet mondott a török vezetésnek a béke-erőfeszítéseiért és a két sikeres közvetítési kísérletéért.

Szijjártó Péter ismét támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit, és arról is beszámolt, hogy a tárgyalások nem lesznek egyszerűek. „Épp ezért felszólítjuk Brüsszelt és az európai politikai vezetőket, hogy ne akadályozzák a béketárgyalások sikerét” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a Kelet és a Nyugat fontos találkozási pontja kíván lenni, a kormányzati stratégia sikerét ekként a gazdasági semlegesség biztosítja, amelynek eredményeként a német, amerikai, osztrák beruházók mellé megérkeztek a kínai, japán, dél-koreai és török vállalatok is. „És ebben a stratégiában kulcsszerep jut a türk országoknak (…).”

Megjegyezte, hogy amióta hazánk megfigyelőként részt vesz a TÁSZ munkájában, a kétszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és a türk államok között, értéke elérte az ötmilliárd dollárt. Végül pedig arra is kitért, hogy jelenleg 1436 ösztöndíjas diák tanul magyarországi egyetemeken a türk államokból.

A miniszter aláhúzta, hogy Brüsszel kudarcos stratégiája az elmúlt évek folyamán lerombolta az európai gazdasági növekedés korábbi alapjait, súlyos energiaválság alakult ki, és mindez jelentősen felértékelte az együttműködést Magyarország és a türk államok között. Kifejtette, hogy

s erre példaként említette, hogy tavaly megkezdődött az azeri és a török földgáz szállítása is Magyarországra, a Mol megkezdte a földgázkitermelését Kazahsztánban, Üzbegisztán és Kirgizisztán pedig atomerőmű-építésről döntött, és magyar technológiák alkalmazását is tervezi.

„Magyarország készen áll a stratégiai együttműködés fejlesztésére a türk államokkal, minden területen készen állunk erre. Növeljük a kereskedelmi forgalmunkat, még több hallgatót fogadunk és kölcsönös beruházásokat ösztönzünk.”