A fejletlenebb területek vállalkozásait is segíti a Demján Sándor Program – ezeken a régiókon a fókusz
A vissza nem térítendő támogatások érthető módon népszerűek a vállalkozások körében – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A szakértő a Demján Sándor Programról elmondta, hogy a vállalkozások kivárnak a beruházásokkal, akkor fejlesztenek, ha a fejlesztés finanszírozásához tudnak valamilyen olcsó forráshoz jutni, preferáltan vissza nem térítendő támogatáshoz. Emlékeztetett: a mostani támogatások alapvetően három támogatási formát tartalmaznak:
- a vissza nem térítendő támogatás mellett
- kedvezményes hitelt,
- illetve tőketámogatást.
Minden finanszírozási formának megvan a helye a támogatási palettán. Természetesen az is igaz, hogy nem jut mindenkinek vissza nem térítendő támogatás, több programelem valamelyik vissza nem térítendő formával számol.
A visszatérítendő formákon belül a kedvezményes hitelek szerepe a legnagyobb, itt persze a kamat mértékének van nagyon fontos szerepe
– jelezte a közgazdász. A kamatkörnyezet az elmúlt időszakban sokat javult, persze nem tért és várhatóan nem is tér vissza a korábbi nulla körüli kamatszint, de a kedvezményes hitelek jó finanszírozást jelenthetnek egy-egy beruházáshoz.
Persze a finanszírozási oldal csak az egyik kérdés – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, hozzátéve: kell, hogy a vállalkozásoknak legyen kedvük, motivációjuk beruházni. A nagy érdeklődésből látszik, hogy sok vállalat szeretne is beruházni, még a kedvezőtlen környezet, stagnáló gazdaság és külső kereslet ellenére is tervez bővítést: különösen, ha ennek egy részét az állam vagy az Európai Unió megfinanszírozza. Megjegyezte: ez a támogatásra várás nem a kkv-k sajátossága: a nagyvállalatok beruházásaikhoz ugyanúgy vagy még jobban elvárják a támogatásokat, egy-egy nagyberuházásnak ez feltétele is, és ott még inkább elvárás a vissza nem térítendő támogatás.
A hátrányosabb régiók vállalkozásaira is gondol a program
Kérdésünkre, hogy a program segít-e a fejletlenebb régióknak felzárkózni, elmondta, hogy a program egyik célja a vállalkozások fejlesztése, versenyképességük növekedése.
Ez összhangban áll a reálbérek emelésének nagyon is szükséges célkitűzésével
– tette hozzá. Cél a beruházások felpörgetése is: az elmúlt időszakban a beruházások jelentős visszahúzó erőt jelentettek a növekedésben, amelyben a költségvetési helyzet mellett az uniós források jelentős részének visszatartása és a bizonytalan gazdasági környezet játszott szerepet.
Hangsúlyozta: a vissza nem térítendő támogatások inkább a fejletlenebb térségeket célozzák, nem függetlenül attól, hogy a programok egy része uniós finanszírozású. Erre a felzárkóztatásra, ennek támogatására szükség is van. A programban most kiemelten kezelt négy régió:
- az Észak-Alföld,
- a Dél-Alföld,
- Észak-Magyarország
- és a Dél-Dunántúl
az elmúlt évek, évtizedek forrásai ellenére is lemaradásban van akár az országon, akár az Európai Unión belül. Ebben a négy régióban az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva 2023-ban az uniós átlag 49, 54, 48, illetve 51 százaléka volt. A többi vidéki régióban a mutató az uniós átlag kétharmada körül, míg Budapesten annak 168 százalékán alakult. Míg tehát az elmúlt tizenöt évben volt ezekben a régiókban érdemi felzárkózás, ezt fontos lenne gyorsítani, hiszen a növekedés mértéke a források jelentős részéből kimaradó Budapesten is majdnem hasonló mértékű volt – mondta a közgazdász, hozzátéve: ott a beruházások maguktól is könnyebben megvalósulnak, kevésbé kell őket támogatni.
Felpöröghet a hitelpiac is
A közgazdász kiemelte, hogy a nagyszámú igénylés felpörgetheti a hitelpiacot is, hiszen
alacsonyabb kamatok mellett a cégek szívesebben vesznek fel hitelt, azaz a hitelkereslet magasabb lesz.
Megjegyezte, hogy ennek van egy kiszorító hatása is: a cégek természetszerűleg inkább a támogatott, mintsem a piaci hiteleket veszik fel.
Bejelentette az államtitkár: emiatt felpöröghet a gazdaság
A támogatási programok eredményeképpen jó esély van gazdasági növekedésre a második fél évben. Ebben a Demján Sándor 1+1 KKV beruházás-élénkítő támogatási program nagy szerepet játszhat. Az első ütemben az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régió vállalkozásai nyertek el támogatást.


