Nesze neked vámháború: pár hónap és a német-kínai együttműködés repítheti a világ élvonalába a járműiparunkat

A következő hónapokban valóságos átadásdömping jöhet Magyarországon. Szeptembertől ugyanis egymás után zárulnak le azok az járműipari nagyberuházások, amelyek a következő években a magyar gazdasági fejlődését nagyban meghatározhatják. Ez még akkor is igaz, ha történetesen a kínai CATL, a debreceni BMW-gyár és a szegedi BYD is az eredeti tervekhez képest némileg később indítja el a sorozatgyártását. Ugyan az idei GDP-ben még nem jelenik meg a hatásuk, a 2026-osban azonban annál inkább: a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint jövőre csak ez a három gyár 1 százalékpontot adhat hozzá a magyar GDP-hez.

Nesze neked vámháború: jöhet a német–kínai együttműködés

Mondani sem kell, mint egy falat kenyér, úgy kellenek ezek a gyárak a magyar iparnak, amely gyötrelmes másfél éven van túl. Alighogy az infláció csillapodásával végre elkezdtek kilábalni a belgazdaságra termelő ágazatok, a jármű- és akkugyártás, úgy zuhant a mélybe. A gyenge külső kereslet és a német gazdaság vesszőfutása olyannyira betett a két szektornak, hogy az év első hónapjaiban még a 2021-es termelési szintet sem tudta elérni a hazai ipar teljesítménye. 

De nemcsak a gyatra termelési színvonal emelése miatt létfontosságúak az említett beruházások, hanem mert a világ legfejlettebb technológiáját képviselik, miközben egy olyan ökoszisztémát alkotnak, ami tartalmazza a gyártás és a fejlesztés különböző elemeit. Azzal pedig, hogy a BYD Magyarországra hozza európai K+F központját éppen ennek a modellnek az érvényességét bizonyítja.

– erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kecskeméti Televízióban kedd este. A Mercedes-beruházásban jelenleg is zajlik a második üzem építése, ahol a jövőben elektromos autókat fognak gyártani a németek. Ezzel a debreceni BMW-gyár után a másik nagy német autóipari konszernnek is a kínaiak fognak beszállítani.

Érdekes, hogy Donald Trump amerikai elnöknek is valami hasonló célja van a vámháborúval, amelyek akármennyire is értelmetlennek tűnnek, de van bennük logika. Trump ugyanis nem akar mást, mint újraiparosítani Amerikát, és hogy az amerikai cégek költözzenek haza, vagy más külföldi gyártók települjenek közelebb a beszállítói láncolatban. Egyébként bármennyire is meglepő, Trump csak folytatja azt, amit, elődje Joe Biden elkezdett. Az exelnök már az inflációellenes törvénnyel (IRA) egy protekcionista csomagot dolgozott ki, ami annyira sikeres volt, hogy 2023-ban, tehát már Trump előtt, ötvenéves csúcson voltak a gyárépítések Amerikában.

Újraiparosítás zajlik az egész világban

Noha az ipart láthatóan Magyarországon is komoly kivások érik, a valóságban egy újraiparosítási hullám zajlik világszerte. A problémát talán a magyar ipar esetében is az okozza, hogy nem pusztán arról van szó, hogy visszatérünk a régi típusú gyártáshoz, hanem egy strukturális átalakulás zajlik a technológiai központú ipari modellek felé. Emiatt látjuk a termelés visszaesését, ami minden jel szerint egy átmeneti időszak, ennek több oka is van.

1. A Covid, az orosz–ukrán háború és geopolitikai feszültségek is rávilágítottak arra, hogy nem életképesek a túl hosszúra nyúlt ellátási láncok, amelyek állandó bizonytalanságot jelentenek a rendszerben, ezért le kellett rövidíteni a beszállítói láncot. A magyar gazdaságban pedig egyértelműen vannak arra utaló jelek, hogy a „nearshoring” (közelebbre telepítés) jegyében jönnek hozzánk nagyvállalatok.
2. A zöldátállás egyszerre tereli új technológiai megoldások felé a gyártókat, és kényszerítik őket a helyben gyártásra. Ezt látjuk visszaköszöni Magyarországon, amikor a CATL direkt a BMW gyár mellé költözik Debrecenben, vagy pár száz km-re kecskeméti gyártól.
3. Jelenleg is zajlik a világban egy technológiai átalakulás, a következő évtizedekben teljesen új technológiák fognak megjelenni, miközben hagyományos technológiák eltűnnek majd, így csak idő kérdése, hogy a belső égésű motorral ellátott autók teljesen eltűnjenek.
4. A gazdasági-társadalmi átalakulások is ebbe az irányba hatnak, egyrészt az egész világot megrázza a demográfiai válság, ami a munkaerőhiányban és a szűkülő munkaerőpiacban csapódik le, másrészt egyre inkább felértékelődik a szuverenitás és az önrendelkezés. Ehhez pedig szükség plusz gyártási kapacitásokra, még ha ezek szembemennek a mérethatékonyság elvével.

Visszatérve Trump politikájára fontos megjegyezni, az iparosítást teljesen más oldalról közelíti meg, mint Magyarország. A magyar gazdaság ugyanis még mindig tőke- és technológiahiányos, emiatt pedig a szabadkereskedelemre épít. Itt a nagy kérdés, hogy a modell mennyire ütközik egymással, és az amerikaik mennyire szólnak bele a szuverén magyar döntésebe. A Világgazdaság úgy tudja, hogy soha nem érkezett olyan kérés az amerikaik részéről, ami a magyar álláspont feladását jelentené a kínaiak kapcsán. És egyébként sem következik az „America the first” jelszavából.

Néhány év és egymillió autót gyárthat le Magyarország

Nagyságrendileg 400-500 ezer autó legyártására képes járműipari kapacitással rendelkezik Magyarország, ez azonban nem sokáig marad így. Csak a kecskeméti Mercedes-gyárban a második ütemmel együtt 300-400 ezer autó gördülhet le a gyártószalagokról, ezzel a Mercedesnek a világ legnagyobb gyára is itt lesz hazánkban. Ráadásul ha hozzávesszük a többi épülő gyárat, akkor két-három éve belül elérhetjük az egymilliós darabszámot. Erre eddig négy ország volt képes Európában, Magyarország lesz az ötödik.