Marad Svájcban a bicskagyártás
Tavaly a penge nélküli svájci bicskák megjelenése, idén pedig a washingtoni vámtarifák állítják kihívások elé a világhírű svájci termékek gyártóit (melyek genezise egyébként a német ipar 19. századi remekléséhez is kapcsolódik). A szerte a világon ismert, az Egyesült Államokban azonban különösen népszerű termékek – a II. világháború után Európából hazatérő katonák révén ismerték meg a svájci bicskákat szélesebb körben – a svájci Ibach gyárában készülnek. Ha a gyártó vállalaton múlik, a gyártás továbbra is ott marad, még akkor is, ha a dolguk ezzel nemhogy könnyebbé, hanem nehezebbé válik – írja az Origo.

Svájci bicskák: drága menet lesz az Alpokból az USA-ba
A svájci bicskák története lassan másfél évszázadra nyúlik vissza. A patinás Victorinox gyártócég alapjait még 1884-ben rakták le. A vállalat késeket és más acélból készült pengéket, sőt, órákat is előállít, de neve elsősorban a svájci hadsereg „bicskabeszállítójaként” vált ismertté. A cég napjainkban mintegy 10 millió svájci bicskát gyárt évente, ebből rengeteget az Egyesült Államokba exportál.
A változatlanul családi tulajdonban álló Victorinox nincs egyedül a washingtoni vámok jelentette nehézségekkel az alpesi ország gyártóvállalatai között. Szeptemberben a svájci gyártóvállalatokat tömörítő érdekvédelmi szervezet felmérést készített tagjai körében. Ebben a kis- és középvállalkozások 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a vámtarifákkal összefüggésben csökkentek a rendeléseik.
A Svájcban termelő vállalatok egy részének alighanem van lehetősége a gyártás külföldre szervezésével csökkenteni a költségeit, ám erről a Victorinoxnál hallani sem akarnak, és ennek csak egyik oka érzelmi-identitásbeli. A pragmatikus okok között szerepel, hogy az Ibach falujában működő üzemet korszerűsítették, így a ráfordítás egy része sosem térülne meg. A másik, hogy ahhoz, hogy egy termék megkaphassa a svájci eredetjelölést, gyártási költségeinek legalább 60 százalékát Svájcban kell elkölteni. Ha ez nem teljesül, a svájci bicska többé nem nevezhető annak.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.


