Kinek lesz erre vize, energiája és kapacitása?

A felhasználók számára észrevétlen marad, hogy minden alkalommal, amikor egy mesterséges intelligencián (MI) alapuló csetbothoz fordulnak kérdéssel, az adatközpontok jelentős mennyiségű vizet használnak fel a háttérben. Egy elemzés szerint (Making AI Less „Thirsty”: Uncovering and Addressing the Secret Water Footprint of AI Models, Li,Yang, Ren) egy adatközpont körülbelül egy félliteres palacknyi vizet igényel 10–50 közepes hosszúságú GPT-3 szöveges válasz előállításához. A képgenerálás vízigénye ennél még nagyobb, míg a videótartalmak előállítása nagyságrendekkel több vizet fogyaszt, mint a képeké. Ehhez hozzájön, hogy minden egyes MI-lekérdezésnek és modellnek valódi, fizikai lábnyoma is van – a háttérben működő szerverek és csipek hőt termelnek, melyet hűtéssel kell elvezetni. 

Újrahasznosított ipari szennyvíz hűti az MI-t

Míg korábban ez sosem látott pazarlást jelentett, a korszerűbb adatközpontok már zárt ciklusú vagy hibrid hűtőrendszereket alkalmaznak, amelyek csökkentik a friss víz iránti igényt, és részleges recirkulációt biztosítanak. A Google egyes adatközpontjaiban már ipari szennyvizet hasznosít újra hűtési célra, ezzel csökkentve az édesvíz-felhasználást. A Microsoft célkitűzése, hogy 2030-ra vízpozitív legyen, azaz több vizet juttasson vissza a környezetbe, mint amennyit felhasznál. A Meta adatközpontjai közül több úgynevezett zero liquid discharge megoldással működik, vagyis nem bocsátanak ki használt vizet – ehelyett újrahasznosítják azt.

Ez egy amerikai vízkezelési és hűtéstechnológiai vállalat, amely új, adatközpontoknak szánt hűtésoptimalizáló technológiákat vezetett be 2023–24-ben. Európában jó példa a hasonló vállalatok közül a francia Veolia, a világ egyik legnagyobb vízszolgáltatója. Ez a cég ipari ügyfeleknek – így adatközpontoknak – is biztosít vizet és vízkezelési szolgáltatásokat. Az MI-adatközpontok terjedése új, nagyfogyasztó ügyfeleket jelenthet a Veolilának.

A víz mellett a villamos energia iránt is hatalmas az igény

A villamosenergia-igény hasonlóan ugrásszerűen nő. A Reuters összefoglalója aszerint az MI által vezérelt, nagy számítási kapacitású adatközpontok soha nem látott csúcsra fogják emelni az USA áramfogyasztását 2025-ben és 2026-ban. Konkrétabban, az Egyesült Államok Energiaügyi Hivatala szerint az amerikai áramfelhasználás 2024-ben rekord mintegy 4097 milliárd kilowattóra volt, ami 2025-re 4193 milliárd kilowattórára, 2026-ra pedig 4283 milliárd kilowattórára emelkedhet az MI adatközpontok, a klímaváltozás okozta hűtőkapacitás-igény és a kriptobányászat további energiaéhsége miatt. Ugyanez a trend világszerte is megfigyelhető: a Nemzetközi Energiaügynökség szerint 

Az MI-hez kapcsolódó adatközponti igények robbanásszerű növekedése a villamosenergia-hálózatok egyik legnagyobb új kihívásává vált. A Reuters cikkei szerint az olyan technológiai óriások, mint a Google, már sok tízmilliárd dolláros partnerségeket kötnek megújuló energiát fejlesztő cégekkel, hogy az adatközpontokat közvetlenül nap-, szél- és akkumulátoros erőművek mellé telepítsék. Ezt a gyakorlatot nevezik clean power on-site modellnek. Ezeknek az a célja, hogy csökkentsék a hálózati csatlakozásra való várakozás idejét, minimalizálják az engedélyezési kockázatokat, és fenntartható módon biztosítsák az adatközpontok folyamatos energiaellátását. A jövő megoldása talán az adatközpontok és a helyszíni, tiszta energiatermelés egyre szorosabb integrációja lehet. Egy ilyen együttműködésben a zöld energiaforrások, az energiatárolás és bizonyos esetekben akár kis moduláris nukleáris reaktorok biztosíthatják az MI-rendszerek fenntartható működését.

A vállalatok fundamentumait nem vizsgálva, csak példaként hoznám fel ebből az iparágból a NextEra Energyt, amely egy amerikai áramszolgáltató. A vállalat, mint az USA legnagyobb piaci kapitalizációjú közműcége, jelentős megújuló kapacitásokat épít ki, amire egyre nagyobb szükség van a tech cégek zöldadatközpontjaihoz. Egy másik random választás, a Constellation Energy az Egyesült Államok legnagyobb tiszta energiát termelő vállalata, különösen atomenergia terén. Ennek megfelelően kulcsszereplő lehet az MI-vezérelt adatközpontok növekvő energiaéhségének kielégítésében. Európában hasonló pozícióban van az Iberdrola, amely egy spanyolországi székhelyű, globális energiaszolgáltató vállalat. A vállalat külön üzletágat hozott létre a data center szegmens kiszolgálására, és már most évi 8 terawattóra energiára vannak szerződései nagy tech cégek adatközpontjaival Európában és Észak-Amerikában.

Soha nem látott adattárolási kapacitásra van szükség

Az adattárolási kapacitás iránti igényt is fokozza az MI. A generatív modellek betanításához és futtatásához hatalmas adatmennyiséget kell tárolni és feldolgozni. Ez megugró keresletet jelent a memóriacsipek és háttértárolók iránt, méghozzá nagy sávszélességű memóriák szükségesek, így például a Micron és Samsung által gyártott memóriacsipek iránt is nő a kereslet. Fontos még megemlíteni a komplex adatközponti infrastruktúrát is. A hűtési rendszerek, áramellátó és elosztó berendezések, nagy sebességű hálózati kábelezés és kapcsolók piacán is fellendülés tapasztalható. A nagy tech cégek soha nem látott mértékben költenek MI-kapacitásokra: az Amazon, Alphabet (Google), Microsoft számítanak nagyfogyasztónak. A Bloomberg gyűjtése szerint 

Példaként említem itt az Equinixet, amely egy amerikai adatközpont-üzemeltető (REIT), és mint ilyen, globális piacvezető. Equinix világszerte mintegy 240 adatközponttal rendelkezik, és kiemelt partner a felhőszolgáltatók (Azure, AWS, Google) összekapcsolásában is. Európában hasonló profillal rendelkezik a Schneider Electric francia elektromos infrastruktúra- és automatizálási vállalat. Schneider a data center infrastruktúra egyik fő szállítója: termékkörei lefedik a szünetmentes tápegységeket (UPS), elektromos elosztóberendezéseket, hűtőrendszereket (pl. InRow hűtők), rackszekrényeket és menedzsment szoftvereket.

És persze az MI-csipgyártók sem maradhatnak le a listáról

A víz, az áram és a tárhely mellett ne felejtsük le a listáról a specializált számítástechnikai hardvert sem (például az MI-csipeket). Ez a szektor és a hozzá tartozó vállalatok kezdték meg néhány éve a technológiai ralit. Az Nvidia lett az első vállalat a történelemben, amely elérte a 4 ezermilliárd dolláros piaci kapitalizációt, ezzel megszilárdítva pozícióját a globális pénzügyi piac egyik kulcsszereplőjeként. A részvény árfolyama közel 20 százalékot emelkedett 2025-ben, és több mint 1000 százalékkal nőtt 2023 eleje óta. Az itt felsorolandó részvények, mint 

• az AMD, 
• az Infineon, 
• az ASML 

és társai szintén ismerősnek fognak hangzani az olvasónak.

Az MI-váltás önmagában jelentős kihívás a tágabb értelemben vett infrastruktúrára és a kiszolgáló iparágakra nézve. De ne fogjunk mindent egy dologra: például a hűtési igények növekedése önmagában súlyos tehertétel a hálózatoknak, ami inkább a szélesebb körű légkondicionálás következménye, mint a mesterséges intelligenciáé. Az is megfontolandó, hogy egy befektető nem várhat azonnali árfolyam-emelkedést egy tőzsdei vállalattól csak azért, mert egy vízszolgáltató vagy elosztóberendezést szállít az MI iparágba. A múltbeli teljesítmények pedig nem alkalmasak a jövő előrejelzésére és nem helyettesíti a befektetési folyamatot.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.