Kiderült a hatalmas titok: egy szempillantás alatt eldőlt, Magyarországon fegyvergyárakat kell építeni – nagyon súlyos helyzet állt elő

A magyar ipar elmúlt évtizedének talán legfontosabb fejleménye a hazai hadiipar feltámasztása, pontosabban az, hogy újra megépültek a fegyvergyárak Magyarországon. A fejlemény meglepetést okozott, mert hirtelen következett be, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a háborús fenyegetettség direkt módon való érzékelése alacsony volt mondható.

Hogy miért döntött a kormány arról, hogy márpedig megkezdi a magyar védelmi ipari képesség fejlesztését, arról számtalan elemzés született, de maga az elhatározás pillanata, annak körülményei eddig nem voltak ismertek. Orbán Viktor azonban most egészen váratlanul szóba hozta az MCC Fesztivál egyik szűkkörű, de rögzített beszélgetésén.

Fegyvergyárak Magyarországon: nagyon súlyos helyzet állt elő

Magyarország hadiipara értelemszerűen szorosan összefonódott a magyar honvédség képességeivel. Már pedig ezeket korábban túlzás nélkül elsorvasztották. A Figyelő kigyűjtötte, mi is jellemezte a 2002–2010 közötti időszakot:

• A folyamatos forráshiányt a „feleslegessé nyilvánított” eszközök eladásával szerette volna orvosolni az akkori szocialista vezetés, de ebből a nyolc év alatt jóformán csak jelképes összeg folyt csak be.
• Ebben a nyolc évben ötvenezer különféle haditechnikai eszközt és hadfelszerelést adtak el. A honvédség ezzel felélte a raktárkészleteit, a szakanyagok pótlására még koncepció sem készült.
• Nagyságrendileg ötven katonai szervezet szűnt meg: többek között felszámoltak két lövész-, egy tüzérdandárt, egy harcihelikopter-, egy repülő-, valamint egy légvédelmirakéta-ezredet, azonkívül bezárták a Pécsi Honvédkórházat.
• Ezzel lényegében megszűnt a Magyar Honvédség tüzérképessége, a gépesített lövészi pedig átalakult könnyűlövész-képességgé.
• A harckocsizóknál, a műszakiaknál, a szállító- és harci helikopteres erőket is ledarálták, a felderítést aránytalanul leépítették.
• Kivonták a rendszerből – egyebek mellett a gépesített lövészi képesség gerincét alkotó – mintegy ötszáz lánctalpas harcjárművet.
• Hasonló sorsra jutottak a pilótaképzés egyik fundamentumát jelentő közepes kategóriájú sugárhajtású repülőgépek,
• valamint a haderő légvédelmi képességének egyik alapját képező rakétakomplexumok.

A sort még hosszan lehetne sorolni, de a következtetés már ebből is levonható: a Magyar Honvédség 2010-re működőképességének a határára sodródott. A második, ehhez kapcsolódó megállapítás, hogy az eleve tetszhalott magyar hadiipar ezzel a folyamattal elveszített elsődleges felvevőpiacát.

A 2010-ben hatalomra került jobboldali kormány ezekkel az állapotokkal szembesült. Most pedig már azt is tudjuk, hogy pontosan, hogyan határozott ennek a helyzetnek a felszámolásáról és megfordításáról. Orbán Viktor augusztus elején szűk körben fiatalokkal találkozott az MCC esztergomi fesztiváljának margóján.

A kötetlen beszélgetés során szabadon lehetett kérdezni a miniszterelnöktől. Egy ponton felmerült, hogy az állam, hogyan védi a szuverenitását és az erre adott kormányfői reakcióból derült fény a magyar hadiipar újjáépítésének kezdetére.

A miniszterelnök az önvédelemhez szükséges önellátás fontosságára hívta fel a figyelmet, amikor megemlítette, hogy a fegyvergyárakat is így indították el. 

És akkor indítottak meg egy olyan programot, hogy legyen alapvető képessége Magyarországnak, ha ilyen helyzet bekövetkezik. Orbán Viktor megjegyezte, hogy mindez be is következett, mert háború van. És ne adj' Isten ha blokád alá helyeznek minket – ami még nem következett be, de bekövetkezhet –, akkor is az önvédelemhez szükséges eszközök gyártásához való képesség, nyersanyag, technológia, szakember a rendelkezésre álljon. 

Van az állami életnek egy ilyen nemzetbiztonsági dimenziója a sárgarépától (előzetesen a miniszterelnök a magyarországi haszonnövények és -állatok génállományának a megőrzésére és elmentésére tért ki – a szerk.) az aknavetőig – zárta le a kérdést. Az idézett rész az alábbi videóban a 30. perctől hallható.

Magyarország hadiipara

Az Orbán Viktor által említett kormányzati fegyvergyártási program eredményei látványosak. Az előző év végéig, 2017 és 2024 között már hat fegyvergyár épült Magyarországon köztük Európa legmodernebb és egyik legnagyobb lőszergyára is. Fontos látni, hogy a fegyvergyárak mindegyike vagy NATO szövetséges cégével vegyesvállalat, vagy izraeli kooperáció. Ezek a következők (lapunk listáján helyet kapott a szegedi, elsősorban nem katonai fejlesztés, és egy régebbi üzem is):

1. Zalaegerszeg – lánctalpas és kerekes járművek,
2. Várpalota – lő- és robbanószer,
3. Kaposvár – kiegészítő radar- és fegyverrendszerek integrációja,
4. Győr – páncélozott harcjárművek,
5. Kiskunfélegyháza – kézilőfegyver,
6. Gyula – alkatrészek civil és katonai helikoptereknek,
7. Nyírtelek – radarok,
8. Szeged – elsődlegesen civil felhasználású lézertechnológia.

Ezeknek a gyáraknak mindegyike NATO-kompatibilis lőszert vagy fegyvert gyárt vagy azt fog gyártani. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében arra mutatott rá, hogy ezen kívül sok minden más is van, illetve készül Magyarországon – például a Remtech űripari központ Martonvásáron). Időközben pedig már Európa is fontos lépéseket tett a hadiipar terén, elég csak Németország újrafelfegyverzésére gondolni.