Trump úgy játszik a piacokkal, mint macska az egérrel
Donald Trump volt tanácsadója, Steve Bannon, egyszer úgy jellemezte az amerikai elnök médiastratégiáját, hogy „árasszuk el a terepet”. Más szóval: információáradattal elárasztani a nyilvánosságot annak érdekében, hogy tompítsák a sokkszerű bejelentések hatását, eltereljék a figyelmet.
Trump kommunikációs stratégiája a tőkepiacokra is erősen hat. Stabil, egyirányú kommunikációs környezetben a befektetők könnyebben értékelhetik a részvényeket, mivel a gazdasági alapmutatók – beleértve a keresletet, a költségeket és a kamatlábakat – viszonylagos biztonsággal előrejelezhetők. Trump azonban nagyívű, globális változásokat szeretne végrehajtani, ezek értelemszerűen sokként hatnak a piacokra - muszáj tehát valahogy tompítani az intézkedések hatását. Ez áll a látszólag egymásnak ellentmondó elnöki bejelentések hátterében.
A kezdeti sokk után megnyugodott a részvénypiac
Az elnök augusztus 1-jén tervezte életbe léptetni az úgynevezett „kölcsönös” vámintézkedéseket. De mivel Trump folyamatosan módosítja a határidőket, változtat a vámtarifák mértékén, és a vámokat nyitott végű tárgyalásokhoz köti, a befektetők számára nehézséget okoz az intézkedések beárazása, az eszközök piaci értékelése.
A VIX index – amely a tőzsdei volatilitás mérőszáma és a Wall Street „félelemmutatójaként” is ismert – az elnök első vámbejelentései által okozott sokkot jól láthatóan lekövette. Aztán érdekes módon, a piac mintha megszokta volna Trump taktikáját és visszatért a „normális” tartományba.
A Booth Business School 2017-es tanulmánya, amely Trump előző elnöki ciklusát elemezte, arra a következtetésre jutott, hogy a piacok azért nem reagálnak a bizonytalanságra, mert a Fehér Ház üzenetei „megbízhatatlanok és a befektetők számára nehezen értelmezhetők” voltak.
Az S&P 500 mostani ellenálló képessége – annak ellenére, hogy a gazdasági növekedési előrejelzések romlanak, vámtarifák fenyegetnek és a fiskális politika is ingatag – arra utalhat, hogy a piac valóban nehezen árazza be a politikai kockázatot. Az „információtúltengés” pedig magyarázatot adhat arra is, miért teljesít ilyen jól a részvénypiac annak ellenére, hogy az alapmutatók gyengébbek.
Az S&P 500 sorra dönti az új csúcsokat annak ellenére, hogy az Egyesült Államok tényleges vámterhelése körülbelül hétszerese a tavalyi szintnek,
és közeledik ahhoz a ponthoz, amely korábban a részvényindex 5000 pont alá esését okozta a „felszabadulás napja” után. Ma viszont majdnem 30 százalékkal magasabban áll.
Az emberek hajlamosabbak az ismert kockázatokat előnyben részesíteni az ismeretlenekkel szemben – ezt nevezik bizonytalanságkerülésnek. Emellett hajlamosak vagyunk a veszteségeket erősebben érzékelni, mint a nyereségeket – vagyis egy veszteség elkerülése győzelemként hat.
Tényleg úgy tűnik, hogy egy vámfenyegetés visszavonása jobbat tesz a részvényeknek, mint amennyire a fenyegetés maga árt
– magyarázta a Financial Timesnak Neil Dutta, a Renaissance Macro Research vezető közgazdásza.
A Trump–Powell-csörte és az információs aszimmetria
Egy jó példa erre az aszimmetriára Trump és Jay Powell, a Fed elnökének viszonya. Április végén az elnök kijelentette, hogy Powellt „nem tudják elég gyorsan eltávolítani”. Pár nappal később azt állította, „nincs szándékában kirúgni” Powellt, mire az S&P 500 jóval a fenyegetés okozta mélypont fölé emelkedett. Az eset azóta többször is megismétlődött, Trump támadta Powellt, kamatcsökkentést sürgetett, majd hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában eltávolítani az amerikai jegybank elnökét.
Egy 2024. szeptemberi tanulmány megerősíti ezt az elméletet. A kutatók szerint
ha kis adagokban, de gyakran fogyasztjuk az információt, a meggyőződéseink pontatlanabbá válnak és jobban reagálunk az aktuális jelekre – mintha egyszerre, egy tömbben dolgoznánk fel ugyanazt az adathalmazt.
A befektetők egyértelműen negatívan értékelték az áprilisi „kölcsönös” vámintézkedések bejelentését, ami eladási hullámot váltott ki az amerikai részvénypiacokon és államkötvényeknél is – ez pedig halasztásra kényszerítette az intézkedések bevezetését.
Mi is az a Taco-trade?
Jelenleg azonban a befektetők nagyobb súlyt helyezhetnek a legújabb pozitív fejleményekre: a vámcsökkentésekre, a halasztásokra és az új megállapodásokra. Az úgynevezett „Taco trade” is ezt a vonalat követi. TACO, vagyis „Trump Always Chickens Out”, „Trump mindig meghátrál” – lehetne magyarra fordítani. Ez a kereskedési stratégia, amely arra alapoz, hogy Donald Trump a fenyegető politikai, kereskedelmi bejelentéseket követően visszatáncol, mint egy bokszoló, ami az esetek többségében megkönnyebbülést okoz a befektetőknek, vagyis fellendül a piac.
Az erős második negyedéves eredmények pedig tovább bátoríthatják az optimista befektetőket – még ha a magasabb vámok hatása még mindig szivárog is a gazdaságba. Mindez oda vezet, hogy
a vámtarifák relatív változásai hangsúlyosabbak lehetnek, mint az év eleje óta bekövetkezett abszolút emelkedés.
„Egy sor alacsony intenzitású sokk sokkal nehezebben árazható be a piacok számára, mint egyetlen nagy sokk” – mondja Freya Beamish, a TS Lombard vezető közgazdásza. Az eredmény: az amerikai részvénypiac történelmi magasságokban forog – miközben az importvámok közel évszázados csúcson vannak. Ráadásul a múlt pénteki, vártnál lényegesen rosszabb munkaerőpiaci adatok nyomán egyre erősödnek a kamatcsökkentési várakozások, vagyis az olcsóbb hitel, de már az arra vonatkozó várakozás is támogathatja a részvénypiac további fellendülését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.