Újabb ötletével vonzza a turistákat a neves magyar desinger – tükörszoba a belvárosi forgatagban: az alkotó előző húzása is világhírre tett szert
A kortárs design és a városi élménygazdaság határán mozog Kiss Miklós új budapesti kiállítása, amely nemcsak művészeti eseményként, hanem a belváros kulturális-turisztikai kínálatának részeként is értelmezhető. A Just Decoration 2.0 és a Selfitting Room installációi tudatosan játszanak a vizualitás, az önreprezentáció és a közösségi média logikájával – olyan elemekkel, amelyek ma már nemcsak esztétikai, hanem gazdasági szempontból is meghatározóak egy városi helyszín sikerében.
Belvárosi helyszín, nemzetközi közönség
A kiállítás helyszíne Budapest frekventált belvárosi környezetében található, ahol a kulturális programok szorosan összefonódnak a turizmussal. A környék az elmúlt években egyre inkább a „városi élményfogyasztás” terepévé vált: galériák, pop-up események, designboltok és gasztronómiai helyek koncentrálódnak itt, amelyek nemcsak a helyi közönséget, hanem a külföldi látogatókat is megszólítják.
Ebben a közegben Kiss Miklós kiállítása nem elszigetelt művészeti projekt, hanem olyan attrakció, amely természetes módon illeszkedik a belvárosi turistaforgalomba. A vizuálisan erős installációk – különösen a Selfitting Room koncepciója – kifejezetten alkalmasak arra, hogy a látogatók megosszák élményeiket a közösségi médiában, ami tovább növeli a helyszín láthatóságát és forgalmát.
Design, mint élménygazdasági termék
A Just Decoration 2.0 koncepciója túlmutat a hagyományos kiállítási logikán. A tárgyak és installációk egyszerre reflektálnak a fogyasztói kultúrára és maguk is annak részévé válnak. Ez a kettősség jól illeszkedik ahhoz a gazdasági trendhez, amelyben a design egyre inkább élménytermékként jelenik meg: nem pusztán nézni kell, hanem átélni, használni, „kipróbálni”.
A Selfitting Room esetében ez különösen hangsúlyos. Az installáció az önkép, az identitás és az önreprezentáció kérdéseit feszegeti, miközben a látogatót aktív szereplővé teszi. Gazdasági szempontból ez azért fontos, mert az ilyen típusú élmények hosszabb helyben tartózkodást, nagyobb látogatószámot és erősebb kötődést eredményeznek – mindez közvetve a környék vendéglátó- és szolgáltatószektorának is kedvez.
Kulturális program, városi forgalom
A budapesti belváros számára az ilyen kiállítások nemcsak kulturális értéket jelentenek, hanem forgalomgeneráló tényezők is. A turisták számára a kortárs design- és művészeti események egyre fontosabb kiegészítői a klasszikus városnézésnek. A Kiss Miklós-féle vizuális világ könnyen értelmezhető a nemzetközi közönség számára is, nyelvi korlátok nélkül, ami külön előny a turizmus szempontjából.
Ez a típusú kulturális jelenlét erősíti Budapest pozícióját a közép-európai városversenyben is, ahol
- a kreatív iparágak
- és az élményalapú programok
egyre nagyobb szerepet kapnak a városimázs alakításában.
Illeszkedés egy tudatosan épített pályába
Nem előzmény nélküli, hogy Kiss Miklós munkái városi attrakcióként is működnek. A korábbi, nagy visszhangot kiváltó installációja – amelyről lapunk is írt – szintén azt mutatta meg, hogyan válhat egy hétköznapi funkciójú tér látványos, nemzetközileg is értelmezhető designélménnyé. A mostani kiállítás ebbe a sorba illeszkedik: nem elszigetelt művészeti gesztus, hanem tudatosan felépített, a városi térrel és közönséggel számoló projekt.
Az alkotó, aki túlmutat a galériák világán
Kiss Miklós a hazai kortárs design egyik legismertebb, nemzetközileg is jegyzett alkotója, akinek munkái következetesen a vizuális kultúra, a fogyasztás és a városi tér határterületein mozognak. Installációi és tárgyai rendszeresen jelennek meg külföldi kiállításokon és szakmai fórumokon, miközben Budapesten is olyan projekteket hoz létre, amelyek túlmutatnak a klasszikus művészeti bemutatókon. Munkásságára jellemző, hogy a design nem öncélú esztétikumként, hanem közérthető, élményszerű és piacképes városi tartalomként jelenik meg, amely egyszerre szólítja meg a szakmai közönséget és a szélesebb, nemzetközi látogatóréteget.
