870 forintos benzin, négyszeresére dráguló rezsi: brutális tehernövekedést hozhat az EU új klímatervének kiterjesztése

Az európai uniós parlamenti képviselők kisebb, de jelentős hányada ellenezte azt a néhány napja elfogadott európai bizottsági javaslatot, amely az uniós klímatörvény módosítására irányul. A javaslat, az ETS2 az évek óta élő szén-dioxid-kereskedelmi rendszer (karbonadó) kiterjesztését tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Ez súlyosan érintené a háztartások pénztárcáját is, nem kivétel a magyarországi lakosság sem.

A módosítás szövegét 379 szavazattal 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadták el. A parlament most készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagállamokkal a törvény végleges formájáról – olvasható az uniós honlapon. Úgy tűnik, a magyarországi illetékeseknek bőven lesz miről egyeztetniük annak ellenére, hogy a bizottság szándéka nemes: tagországok üvegházhatásúgáz-kibocsátását (ÜHG) 2040-re az 1990-eshez képest 90 százalékkal kell csökkenteni. A 2050-es cél már a teljes klímasemlegesség. Az erre vonatkozó szabályozást, az ETS2-t azonban a korábban megcélzott 2027 helyett azonban csak 2028-ban vezetnék be.

Nyilván más-más ok áll a javaslat elleni minden szavazat mögött. Magyarországon kétségtelenül nehezen kezelhető helyzet jönne létre az ETS2 jelen formájában való bevezetésével, azaz akkor, ha a tervezett adó terhelné az épületekben és a közúti közlekedésben elégetett tüzelőanyagok szén-dioxid-kibocsátását. Emiatt lényegében megdrágul az üzemanyag és megnő a fűtésre és az épületekben más célra fosszilis energiahordozók ára. A fosszilis energiahordozó lényegében a földgázt, kisebb mennyiségben a szenet takarja. Arról, hogy a karbonadó kiterjesztése milyen károkat okozna a magyar gazdaságban, a Világgazdaság már áprilisban beszámolt, ahogyan a terv részleteit is ismertette, kitérve a rászorulóknak szánt uniós segélyalap létrehozására. „Az Energiaügyi Minisztérium nem engedi, hogy a lakosságra újabb többletteher kerüljön” – mondta akkor lapunknak Czepek Gábor miniszterhelyettes. 

A háztartásokra (és más érintettekre) leselkedő veszéllyel az uniós illetékesek vélhetőleg tisztában vannak, mert az elképzelések szerint a bizottságnak kétévente értékelnie kellene a köztes célok felé tett előrelépéseket. Ennek részeként figyelembe kellene venniük a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejlesztéseket és az EU nemzetközi versenyképességét.

A felülvizsgálat többek között értékeli majd

• az uniós szintű nettó elnyelés állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges szinthez képest,
• és a felmerülő nehézségeket és az EU ipari versenyképességének fokozásának lehetőségét.
• Figyelembe veszi az energiaárak trendjeit és azok vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt ​​​​hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései után a bizottság szükség esetén javaslatot tesz az uniós klímatörvény módosítására. Ez magában foglalhatja a 2040-es célkitűzés módosítását vagy további intézkedések megtételét a támogató keret megerősítése érdekében – például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében.

Jobb lenne hamarabb lépni

Csakhogy nem utólag kellene egy intézkedés okozta esetleges károkat orvosolni, hanem elején venni azok bekövetkeztének, főleg, ha már előre láthatók. E megelőzésre kínálhat módot a tagországokkal tervezett, említett egyeztetés. Nagy szükség lesz rá: a magyarországi károk a Századvég számításai és a következtetései szerint. Ezek a következők:

• az új teher 870 forintos benzinárat
• és csaknem négyszeres rezsiemelkedést okozna.

E hatalmas növekedések közül az elsőhöz a Századvég a következő magyarázatot fűzte: „...az intézkedés bevezetésének évében csaknem 50 százalékkal kellene emelkednie az üzemanyagáraknak, így Magyarországon a benzin új egyensúlyi árszintje literenként 872 forintra, a gázolajé pedig 886 forintra növekedne.”

A második eset, a rezsi helyzete még ijesztőbbnek tűnik. A Századvég abból indult ki, a karbonadó lakossági szintű bevezetése feltételezi a rezsicsökkentés kivezetését. Kiszámolta , hogy mennyire emelkednének a hazai lakossági tarifák a rezsicsökkentés nélkül, majd ehhez az értékhez hozzáadta az uniós átlagokból számolt karbonfelárat. Így jött ki az, hogy a magyarországi áram- és gáztarifa a jelenlegi 3,9-szeresére nőne, ami egy átlagos háztartásra nézve évente 575 ezer forint többletkiadást jelentene. 

 Az ETS2 ugyanis nem vonatkozik az épületekben felhasznált villamos energiára, mert az áramtermelés ÜHG-kibocsátása már amúgy is az ETS hatálya alá esik. Vagyis a rezsicsökkentett áramtarifa megmaradhatna. Ha mégis vonatkozna rá az ETS2, az akkor is csak olyan arányban, amekkora a fosszilis eneregiahordozók súlya a hazai áramfelhasználásban. Igaz, ez esetben már nem elsősorban a fosszilis-arányosan kiszámolt karbonadó, hanem a befagyasztott áramár elveszítése fájna inkább.

Kevés valódi hozadéka lenne a karbonadó kiterjesztésének 

Az elemzőcég kitér az ETS2 vállalati szintű és a makrogazdaságban jelentkező negatív hatásaira is. Az üzemanyag drágulása a mezőgazdasági gépek üzemeltetésén keresztül súlyosan érintené az agráriumot, továbbgyűrűzne az élelmiszerárakba, az egész rendszer pedig növelné az inflációt, rontaná a vállalkozások versenyképességét. A Századvég szerint mivel az EU a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 6 százalékáért felel, a klímamodellek pedig a megcélzott kibocsátáscsökkentéssel mindössze legfeljebb 0,019 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést ígérnek, nem áll arányban az ETS2 bevezetésének kedvező hatása a vele járó súlyos társadalmi károkkal.