
Szedett-vedett vámmal segítene Brüsszel: a hatás totális kudarc lehet, ebbe sokan tönkremehetnek – rémálomról beszél a szakértő
Egy új mechanizmus tereli 2026. január 1-jétől az Európai Unión kívüli termelőket arra, hogy kisebb szén-dioxid-kibocsátás mellett állítsák elő termékeiket. Ha nem teszik, akkor meg kell fizetniük azt a költséget, amit az uniós versenytársaik is megfizetnek annak érdekében, hogy a tevékenységük kevésbé szennyezze a környezetet. Ez az új mechanizmus a karbonvám (Carbon Border Adjustment Mechanism, röviden CBAM) tehát az egész EU-ra kiterjedő árkiegyenlítő rendszer, amely egyes harmadik országban gyártott és onnan importált áruk gyártásához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás alapján határoz meg fizetési kötelezettséget.

A CBAM azon gyártókra vonatkozik – magyarázza honlapján a PWC –, amelyek a következő árucsoportok bizonyos termékeit, vámtarifaszám szerint meghatározva importálják az EU-ba: cement, vas és acél, alumínium, műtrágya, villamos energia, hidrogén. A CBAM már a 2023. október 1. és 2025. december 31. közötti átmeneti időszakban is rótt egy kötelezettséget az érintettekre. Negyedévenként jelentést kellett tenniük, legelőször 2024. január 31-én. Ez év január 1-jétől már kezdeményezhették a CBAM-nyilatkozattevői engedély megszerzését.
A jelentés a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza:
- árukra vonatkozó adatok (pl. mennyiség, KN-kód, származási ország)
- gyártóra vonatkozó adatok (pl. a származási országban fizetett szén-dioxid-ár, termelési útvonal, az áruk előállítási helye)
- szén-dioxid-kibocsátás adatai (közvetlen és közvetett kibocsátás)
A jövő év első napjától évente kell jelentést készíteni, rendelkezni kell a CBAM-nyilatkozattevői engedéllyel, és, ami a lényeg: el kell kezdeni CBAM-tanúsítványokat vásárolni a megcélzott árkiegyenlítés érdekében. Hasonló árkiegyenlítő-rendszert már ismer a piac, még pedig a hivatását meglehetősen bukdácsolva betöltő szén-dioxid-kvótát, azaz az ETS-rendszert. A Világgazdaságnak nyilatkozó energiapiaci szakértő is ez utóbbi mechanizmus tapasztatait idézve válaszolt arra a kérdésre, mire számíthatunk a CBAM bevezetésével.
A karbonvám szándéka nemes, az eredménye kérdőjeles
Balogh József elsőként arra emlékeztetett, hogy a karbonvám, vagy CBAM, egy idén pontosan húszéves, egyszerű problémára adott megkésett válasz. Amikor ugyanis 2005-ben beindult az EU ETS kereskedelmi rendszere, a piaci szereplők rögtön jelezték, hogy lejt a pálya az unión belüli termelők rovására. Például egy uniós műtrágyatermelőnek meg kellett fizetnie ez EU ETS kvóta árát, de annak, aki, mondjuk Ukrajnában, vagy Oroszországban gyártott, annak nem. Az EU ezt a problémát úgy próbálta megoldani, hogy bizonyos iparágak ingyen kaptak kvótát. Ez az osztogatás néhány, mára már elfeledett botrányt leszámítva működött az EU ETS kereskedés első három fázisában (2005–2007, 2008–2012 és 2013–2020), mert az egész EU ETS rendszer annyira rosszul működött, hogy a kvótáknak a Market Stability Reserve (MSR) 2015-ös bevezetéséig nem volt reális piaci ára.
Az említett botrány egyébként az volt, hogy egy közép-európai integrált állami társaság éves jelentésében leírta, hogy a nyeresége nagy része abból származott, hogy az ingyen kapott szén-dioxid-kvótát gyorsan eladta, és évekkel később, féláron visszavásárolta.
Ingyenkvóta és elszabadult árak
Az MRS sikerén felbuzdulva, az EU további reformokat vezetett be 2021-től. Ez annyira jól sikerült, hogy a kvóta ára felrobbant: 2023 februárban egy (tonnára vetített) egység már körülbelül 100 euróba került. A 2021-es reform egyik alapelve éppen ezért az ingyenes allokáció fokozatos, de biztos kivezetése volt. Ezért kellett 2023 őszén, kísérleti jelleggel bevezetni a karbonvámot. „Színházi nyelven, ingyenes osztogatás az öltözőbe, CBAM gyors belépő a színpadra” – értékelte a lépés Balogh József, aki a rendszert egy adminisztratív és szabályozási rémálomnak nevezte, mert az tovább fogja növelni a szabálykövető kibocsátók megfelelési (compliance) költségét. Vagyis elsőre úgy tűnik, hogy a CBAM sok hűhó semmiért. Ezt támasztja alá, hogy az EuroStat szerint az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása az idei első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt 2024 első negyedévéhez képest. „Talán itt az idő felismerni, hogy az EU szén-doxid-kvóta rendszerét nem toldozgatni-foltozgatni kell például az MRS-szel és a CBAM-mal, hanem alaposan újragondolni” – jelentette ki.
Ott csap le a karbonvám, ahol a legjobban fáj
Egy másik megközelítés szerint ráadásul a karbonvám olyan országok termelőit is sújtaná, amelyeknek igen korlátozott lehetőségük van csökkenti a kibocsátásukat. Nem véletlen, hogy a Dél-afrikai Köztársaság már a nyáron arra kérte Brüsszelt, hogy módosítsa a rendeletét.





