Újabb teher kopogtat: ezt az uniós pofont most kihagynánk
Hamarosan megújul a 2022 végén született és 2030-as célokat kitűző Fit for 55 uniós klímavédelmi csomag részeként az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS. Az ETS az üvegházhatású gázokat (ÜHG) kibocsátó vállalatokat büntetőkvóták kötelező vásárlásával szorítaná rá kibocsátásuk csökkentésére. A vállalkozások vásárlási kötelezettsége akkor és azzal arányban csökken, amennyire környezetvédelmi és energiahatékonysági intézkedések révén csökkentik a kibocsátásukat.
Az ETS megújítása elsősorban azt jelenti, hogy 2026-tól 2032-ig fokozatosan megszűnnek a rendszer eddigi kedvezményei, vagyis nem lehet majd ingyenkvótához jutni, 2027-től pedig további területekkel, termékekkel:
- a közúti közlekedésben használt üzemanyagokkal,
- az épületek működtetésével
- és néhány újabb iparággal
egészül ki a kvótavásárlási kötelezettség, amely elérhet a lakosságig is. A légi közlekedésben már 2026-ig felszámolják fokozatosan az ingyenes kibocsátási egységek kiadását.
A biztos következmény az energia drágulása
A cél pozitív, a szükséges beruházások pedig élénkíthetik a gazdaságot és munkahelyteremtéssel járnak, ám kiütköztek az ETS káros következményei is. A kvótavásárlás költsége megjelent az érintett vállalatok termékeinek (például cement, acél, villamos energia) árában, más esetben pedig annak az árát fizeti meg a vásárló, ha a termék előállítója pénzt költ a kibocsátáscsökkentésre. (Arról, hogy milyen buktatókkal jár az energiaintenzív iparágak zöldítése, az Európai Központi Bank (EKB) készített összefoglalót.)
Vagyis a biztos eredmény mindkét esetben a drágulás, ami miatt romlik az érintett vállalatok, országok versenyképessége.
Intézkedéseiknek a globális kibocsátásra gyakorolt hatása ráadásul szinte névleges. A globális ÜHG-kibocsátásból egész Európára mintegy 7 százalék jut Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábbi közlése szerint, Magyarországra pedig mindössze a 0,15 százaléka. Mivel uniós adat szerint a közúti közlekedés és az épületek működtetése felel a teljes ÜHG-kibocsátás 32 százalékáért, Magyarország esetében egy globális szinten 0,048 százalékos – vastagon hibahatáron belüli – súlyról beszélünk. Ezt kellene tovább csökkenteni egy olyan rendszerben, amely már azt is büntetné, ha valamely háztartás a létezésével szén-dioxidot bocsát ki. Márpedig az ETS kibővített kvótavásárlási kötelezettsége hatalmas energiadrágulást okozna, függetlenül az ETS II. (máshol ETS2, ETS 2.) konkrét működésétől.
Politikai vita várható az ETS II.-ről
Az ETS II. bevezetése azonban a hazai jogszabályokba még nem került be. Kedvező esetben nem is kerül. „Az Energiaügyi Minisztérium nem engedi, hogy a lakosságra újabb többletteher kerüljön” – reagált a tervre a Világgazdaságnak Czepek Gábor miniszterhelyettes.
A magyar megfontolás alapján nem lenne meglepő, ha Magyarország mellett más tagországokkal is komoly vita kezdődne az ügyben azzal a céllal, hogy a brüsszeli illetékesek gondolják újra az ETS II.-vel kapcsolatos elképzelésüket. Az ETS II. bevezetése egy évvel egyébként is elhalasztható, ha a földgáz és a kőolaj nagykereskedelmi ára kiugróan magas a nemzetközi tendenciákhoz képest. Ugyanakkor olyan szakértői vélemény is van, amely szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán fenn kell-e tartani a szén-dioxid-kvóta kereskedési rendszerét. Jó példa erre, hogy azok a hazai (és persze külföldi) erőműtársaságok is kötelesek kvótát vásárolni, amelyek működésére éppen a villamosenergia-rendszer (VER) egyensúlyának fenntartása miatt van szükség. A VER egyensúlya pedig pont amiatt hajlamos megbillenni, mert a korábbiaknál sokkal több időjárásfüggő megújuló energiát kell fogadnia.
Az eredmény: az ETS olyan termelőket büntet, amelyek nélkül a zöldítés sem haladhatna.
Lenne egy uniós segélyalap a rászorulóknak
Bár az uniós illetékesek is még nem látták be, hogy a negatív gazdasági következmények miatt engedniük kellene az irreálisan szigorú klímacélokból, tisztában vannak az ETS II. nehezen kivédhető áremelő hatásával. Ezért a reform részeként 2022 végén döntöttek a szociális klímaalap (SCF) létrehozásáról is.
Az alap 2026-ban indulna. A 86,7 milliárd eurós SCF forrása az a 65 milliárd euró lenne, amely a ETS II. kvóta- (kibocsátási egység) árverésein befolyik, a többit az uniós tagországok adnák. Az alapból olyan háztartások és mikrovállalkozások részesülhetnének, amelyek különösen ki vannak téve az energiaszegénységnek és a közlekedés költségeinek.
