Üveglábakon áll a hazai vízvezeték-hálózat - óriási károkat okoz az elfolyó veszteségvíz
Évente mintegy 19-21,5 milliárd forintnyi közpénz tűnik el az elfolyó vagy el nem számlázható víz miatt. Ez a veszteség évről évre állandó, tehát nem egyszeri tétel, hanem tartósan fennálló gazdasági kár.
A Magyar Viziközmű Szövetség adatai szerint a becsült hálózati veszteség 2024-ben 138,8 millió m3-t ért el,
az átlagos értékesítési veszteség számításaik szerint 24,5 százalékos volt, de egyes hálózatokon a 60 százalékot is eléri.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon van olyan hálózat, ahol 1 liter víz csapból való kiengedésekor a rendszerből több mint másfél liter víz tűnik el.
Az ECORPS Kft. vezetője szerint a víziközmű-hálózatok a létfontosságú infrastruktúra részét képezik, így az állapotuk közvetlenül hat a lakosság ellátásbiztonságára, azaz kiemelten fontos. Magyarországon a lefedettség a legutóbbi adatok szerint 99,7 százalékos.
Illés Gábor szerint a megoldás már ma is rendelkezésre áll, de a technológia nem elég.
Teljes ágazati paradigmaváltásra van szükség, a megújítás során a legújabb szabványok alkalmazására és a digitálisan nyomon követhető, szélesebb spektrumot alkalmazó, modern kivitelezési megoldásokra kell összpontosítani.
Ugyanakkor az is gondot jelent, hogy sokszor már a szerződésekben-tervekben sem dokumentálják pontosan, milyen csőrendszereket, anyagokat használnak a kivitelezők.
Az elöregedett hálózatban gyakoriak a nyomásingadozások, amit a régi vezetékek nem homogén kötései (pl. gumigyűrűs vagy kócos-cementes) végképp nem viselnek el.
Csőtörés a következmény, amikor az elfolyt víz mellett még szennyeződések is bekerülnek a hálózatba – tette hozzá.
Az elavult, úgynevezett KPE-gyakorlat (1984–2005 között érvényes szabvány) helyett a PE100 polietilén hegesztett csőrendszerek, valamint a hozzájuk szervesen kapcsolódó újabb biztonsági követelményrendszerek bevezetése lenne kulcsfontosságú. A szakma rövid időn belül elérhetné a kor elvárásainak megfelelő legmagasabb színvonalat. Viszont, ha a megrendelők a legtöbb területen nem lépnek túl a ’80-as évekből megmaradt szokásokon, a rendszer kiépítése alacsony hatásfokú, minősége pedig gyenge marad – hangsúlyozta.
Az ECORPS Kft. tulajdonos-ügyvezetője kiemelte, hogy a korszerű követelmények szerinti hegesztéssel létrejött csőrendszer a legidőtállóbb pontja lehet a hálózatoknak, hiszen a kötések mentén is homogén, tartósan szivárgásmentes működést eredményez. A kivitelezés tárgyi szükségleteire (csőanyag, eszközök), a személyzet és a technológiák alkalmasságára, továbbá a varratok ellenőrzésére vonatkozó szabványok ismerete és betartatása alapvető követelmény kellene, hogy legyen, hiszen ezek hiányában a megvalósulás műszaki és jogi szempontból is kockázatos.
A magyarországi ivóvízhálózatok műszaki állapota tehát komoly kihívás elé állítja az ágazatot.
A munka hatékonyságát ugyanakkor jelentősen növelhetik azok a modern, forrásigény nélküli minőségjobbító megoldások, amelyek már ma is rendelkezésre állnak. A szakma döntése, hogy egységesen bevezeti ezeket, vagy továbbra is széttagoltan, eltérő gyakorlat szerint működik, vállalva annak kockázatát, hogy a felzárkózás lehetősége beláthatatlanná válik.
