Vallottak az elemzők: ilyen állapotban adta át valójában a magyar gazdaságot az Orbán-kormány a Tiszának – egy dologban mindenki egyetért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Központi Statisztikai Hivatal második becslésében megerősítette az előzetes adatokat: a magyar GDP az első negyedévben éves alapon 1,7 százalékkal, negyedéves összevetésben pedig 0,8 százalékkal bővült. A részletes adatok alapján az elemzők egyetértenek abban, hogy a növekedés motorja továbbra is a lakossági fogyasztás volt, miközben az export gyengesége és a beruházások elhúzódó fordulata továbbra is fékezi a gazdaságot.
Az elmúlt négy negyedévben minden alkalommal bővül a GDP
Az első negyedéves adatok alapján kijelenthető, hogy a magyar gazdaság végre maga mögött hagyta a tartós stagnálás időszakát – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hat negyedévből öt növekedést hozott, az elmúlt négy negyedévben pedig minden alkalommal bővülni tudott a GDP negyedéves alapon. A szakértő szerint termelési oldalon
- a mezőgazdaság
- és az ipar
is pozitívan járult hozzá a növekedéshez, miközben a szolgáltatások széles körben bővültek. Különösen a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek teljesítménye ugrott meg. Felhasználási oldalon a fogyasztás bizonyult a legfontosabb húzóerőnek: negyedéves alapon 1,5 százalékkal emelkedett, ami 2024 harmadik negyedéve óta a legerősebb dinamika volt.
Virovácz ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a növekedés szerkezete továbbra sem kiegyensúlyozott. Az export gyengélkedése és az import erőteljes növekedése miatt a nettó export 4,5 százalékponttal fogta vissza a GDP-t, amit a belső kereslet 6,2 százalékpontos hozzájárulása ellensúlyozott. Az ING Bank idén 1,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, miközben a következő években 2,6–2,9 százalék közötti bővülés lehet reális.
A külső környezet maradt a legnagyobb kockázat
A növekedéshez az első negyedévben szinte valamennyi ágazat hozzájárult – jelezte Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője. Kiemelte, hogy az ipar 13 negyedév után tudott ismét növekedni, ami részben az új nagyberuházások termőre fordulásának köszönhető. A mezőgazdaság teljesítménye is emelkedett, ugyanakkor az aszály jelentős kockázatot jelenthet az év hátralévő részében.
A szakértő szerint a gazdaság legfontosabb motorja továbbra is a fogyasztás volt. A háztartások fogyasztási kiadásai 5,5 százalékkal nőttek a reálbérek emelkedésének, az adóváltozásoknak és a különböző kormányzati juttatásoknak köszönhetően. Ezzel szemben a beruházások stagnáltak, ami arra utalhat, hogy a mélypontot már elérte a gazdaság, de a fordulat még nem következett be.
Molnár Dániel szerint a legnagyobb bizonytalanságot továbbra is a külső környezet jelenti. Bár a BMW, a CATL és a BYD beruházásai fokozatosan termőre fordulnak, a gyenge nemzetközi kereslet korlátozza a növekedési lehetőségeket. Az elemző arra számít, hogy 2026-ban 2 százalék alatti GDP-bővülés valósulhat meg, míg 2027-ben – kedvezőbb nemzetközi környezet és az uniós források beáramlása mellett – a növekedés ismét megközelítheti a 3 százalékot.
Továbbra is a fogyasztás húzza a gazdaságot
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az első negyedéves adat pozitív meglepetést jelentett a várakozásokhoz képest. Véleménye szerint az ipar teljesítményének javulásában szerepet játszott a kedvezőbb külső kereslet és az is, hogy egyes nagyberuházásoknál – például a BMW esetében – már megkezdődött a termelés.
A szolgáltatások 2,3 százalékkal bővültek, miközben a mezőgazdaság 1,9 százalékos növekedést mutatott. Regős Gábor szerint felhasználási oldalon továbbra is a lakossági fogyasztás a legfontosabb hajtóerő: a háztartások fogyasztási kiadásai 5,5 százalékkal emelkedtek, amit a reálbérek növekedése és a választások előtti állami transzferek támogattak.
A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a nettó export továbbra is jelentős fékezőerőt jelentett. Az export 1,7 százalékkal csökkent, miközben az import 5,7 százalékkal nőtt, ami összességében 4,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A Gránit Alapkezelő az idei év egészére 1,5–2 százalék közötti gazdasági növekedést valószínűsít.
Pozitív forgatókönyvet jelenthet az uniós források gyorsabb beérkezése és felhasználása, míg az iráni konfliktus elhúzódása, a magas energiaárak és a gyenge külső kereslet lefelé mutató kockázatot jelent.
A fogyasztás erős, de az export továbbra is gyenge
A három elemző véleménye több ponton is egybecseng. Mindannyian úgy látják, hogy
a magyar gazdaság túljutott a korábbi stagnáló időszakon, és a lakossági fogyasztás jelenleg stabil támaszt nyújt a növekedésnek.
Ugyanakkor az exportpiacok gyengesége, a bizonytalan nemzetközi környezet, az energiaárak alakulása és a beruházások lassú helyreállása továbbra is korlátozza a gazdaság teljesítményét.
A prognózisok alapján az idei évben 1,5–2 százalék közötti GDP-növekedés lehet reális, míg érdemben gyorsabb bővülésre csak akkor nyílhat lehetőség, ha a külső kereslet is helyreáll, és az uniós források új lendületet adnak a beruházásoknak.
