Uniós pénzek: már több tagországban örülhetnek a többletforrásnak – a magyarok egyelőre csak sóvárognak rá
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz uniós döntés, amellyel 300 millió euróval megemelték az agrárválság-tartalékot mozgásteret ad a tagállamoknak a gazdák megsegítésére. Az Európai Bizottság ezzel 500 millió euróra emelte a mezőgazdasági válságalapból mozgósítható keretet a jelentősen megemelkedett műtrágyaárak kompenzálására. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint a kérdés most az, hogy a felszabadított uniós pénzek keretéből jut-e a magyar gazdáknak is, és a kormány milyen gyorsan lép a termelők érdekében.

A gazdaszervezet tájékoztatása szerint a tagállamok 2026. december 31-ig adhatnak támogatást a mezőgazdasági termelőknek a megemelkedett üzemanyag- és műtrágyaárak miatti veszteségek csökkentésére. A rendszer fontos eleme, hogy a tagállamok saját költségvetésükből akár 200 százalékkal is kiegészíthetik az uniós forrást, vagyis a brüsszeli keret mellé jelentős nemzeti pénzek is társulhatnak.
Már érkezhetnének az uniós pénzek
A Magosz arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatási verseny már el is indult Európában: van olyan ország, amely nemcsak bejelentette, hanem konkrét összegekkel is megjelölte, milyen segítséget ad a gazdáknak.
- Franciaország 15 millió eurós keretösszegű támogatást kapott jóváhagyásra a termelőinek. A program az április 1. és 30. között vásárolt mezőgazdasági dízelolajra vonatkozik, és literenként 0,0386 eurós támogatást jelenthet. A konstrukció célja, hogy mérsékelje az üzemanyagárak emelkedése miatt keletkező többletköltségeket.
- Spanyolország ennél jóval nagyobb, 500 millió eurós támogatási keretre kapott jóváhagyást a megemelkedett műtrágyaköltségek miatt. A spanyol gazdák hektáralapú támogatást kaphatnak: száraz művelésű területeken 22 eurót hektáronként, öntözött területek esetében pedig 55 eurót hektáronként. Ez különösen fontos versenyelőnyt jelenthet azoknak a termelőknek, akik magas műtrágyaigényű kultúrákat termesztenek, vagy eleve nagyobb inputköltségekkel dolgoznak.
A Magosz szerint Magyarországnak is lépnie kell, mert a műtrágya és az üzemanyag ára közvetlenül meghatározza a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét. A búza, kukorica, napraforgó és repce esetében a műtrágya az egyik legfontosabb költségelem, miközben az üzemanyagár a talajmunkától a betakarításon át a szállításig szinte minden munkafolyamatban megjelenik.
A gazdaszervezet emlékeztetett arra is, hogy Magyarország korábban már élt hasonló lehetőségekkel:
- A Covid-válság idején a magyar kormány 25 milliárd forinttal támogatta a mezőgazdasági termelőket,
- az orosz–ukrán háború miatt pedig 20 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keret állt a gazdák rendelkezésére.
A Magosz álláspontja szerint most is hasonló gyorsaságra lenne szükség. A szervezet fontosnak tartja, hogy a magyar gazdák számára ezúttal is biztosítsák a válságtámogatást, ezért számít a kormány gyors intézkedésére.
A tét nem csupán az, hogy a gazdák kapnak-e átmeneti likviditási segítséget, ugyanis ha más országok termelői támogatást kapnak a megemelkedett műtrágya- és üzemanyagköltségeikre, a magyar gazdák viszont nem, az a Magosz szerint egyértelmű versenyhátrányt okozhat. A támogatott nyugat- vagy dél-európai termelők olcsóbban, kisebb költségteher mellett állíthatják elő áruikat, miközben a magyar gazdák ugyanazon az uniós piacon kénytelenek versenyezni velük.
Gazdatüntetés után lépett az Európai Bizottság
Emlékezetes, hogy a gazdaszervezetek demonstrációt is szervezetek Strasbourgban, hogy az Európai Bizottság tegyen lépéseket az elszálló műtrágyaárak okozta problémák kezelésére. Mivel a 2026-os válságtartalékban még nagyjából 200 millió euró rendelkezésre áll, így a műtrágyaársokk miatt mozgósítható keret 500 millió euróra nőhet. A bizottság indoklása szerint a pénz célzott, rendkívüli támogatás lenne azoknak a gazdáknak, akik súlyos likviditási gondokkal küzdenek, különösen a műtrágya drágulása miatt.
Miért kellett lépni?
A műtrágyaárak emelkedése egyszerre több tényezőből áll össze:
- a nitrogénműtrágyák előállítása erősen energia- és földgázfüggő;
- az EU jelentős részben importra szorul;
- a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli zavarok megemelték a globális műtrágya- és energiahordozó-árakat;
- a korábbi energiaválság hatása sem tűnt el teljesen.
Christophe Hansen mezőgazdasági biztos az Euronewsnak arról beszélt, hogy a műtrágyaválság már a közel-keleti feszültség előtt elkezdődött: 2020 és 2024 között a műtrágyaárak mintegy 60 százalékkal emelkedtek, és az EU-ban felhasznált műtrágyák 40–45 százaléka harmadik országokból érkezik.
Mennyi pénz juthat ténylegesen a gazdákhoz?
Az uniós alapkeret 500 millió euró lehet, de a tagállamok ezt saját forrásból is kiegészíthetik. A mostani információk szerint a tagállamok akár 200 százalékos nemzeti társfinanszírozással is megtoldhatják a rájuk jutó összeget, így elméletileg az összes támogatási keret 1,5 milliárd euróra nőhet.
Ez azonban tagállami döntésektől is függ. Magyarország esetében is az lesz a kulcskérdés, hogy mekkora uniós keret jut, és azt a kormány kiegészíti-e hazai költségvetési forrással.
Egyébként a legnagyobb uniós gazdaszervezet, a Copa-Cogeca szerint a lépés pozitív első jelzés, de messze nem biztos, hogy elegendő lesz. A szervezet arra figyelmeztet, hogy ha az 500 millió eurót több millió európai gazda között osztják szét, az csak korlátozottan tudja ellensúlyozni a műtrágyaköltségek rövid és középtávú emelkedését.
A gazdaszervezet külön bírálja, hogy a bizottság nem függesztette fel ideiglenesen a műtrágyákra is kiterjedő karbonvámot, vagyis a CBAM-ot. A Copa-Cogeca becslése szerint ennek költsége 2026-tól 820 millió euró terhet jelenthet a gazdáknak, vagyis önmagában nagyobb lehet, mint a mostani uniós válságkeret.


