Elszállnak a műtrágyaárak, ha pedig hiány lesz abból, azt az európai mezőgazdaság is megérzi

A Hormuzi-szoros lezárása a világ műtrágyaexportjának mintegy 50 százalékát érinti, legfőképp úgy, hogy elérhetetlenné tette azt. De az is fontos, hogy a műtrágyagyártás energiaigényes, nagymértékben támaszkodik a földgázra alapanyagként, az energiaköltségek pedig akár a termelési költségek 70 százalékát is kitehetik. Ez a földrajzilag távolinak tűnő, a mindennapokban talán nehezen megfogható hatás nagyon súlyos, Magyarországot is érintő következményekkel járhat: a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetével, a vetési munkák indulásával az egekbe emelheti a műtrágya árát, készlethiányhoz vezethet a világ számos pontján – mutatja be összeállításában az Origo.

Műtrágya nélkül a világ minden kontinensén élelemzési nehézségek lehetnek

A lap arról ír, hogy az iráni háború a legtöbb figyelmet kapó energetikai vonatkozásokon túl is hatást gyakorol az élelmiszer-ellátására és az élelmiszerárak jövőbeni alakulására. A kérdéskörnek két, önmagában is összetett nagy aspektusát lehet megnevezni.

• Az egyik, hogy a közel-keleti országok, és maga Irán is jelentős importáló élelmiszerből, mezőgazdasági terményekből, szezonális jelleggel pedig felfut a húsimport is. A válság miatt azonban ezek az áruk csak korlátozottan juthatnak el külföldről közel-keleti célpontjaikhoz, ami a másik oldalon – például Indiában – az áruk beragadásához, így a termelők és kereskedők bevételeinek elmaradásához, következésképp ott is nehézségekhez vezet.
• A másik pedig, hogy a Hormuzi-szoroson békeidőben jelentős a vegyipari termékek, a nitrogén, illetve a nitrogénalapú karbamid forgalma, gyártása. Ezen árucikkek ugyanúgy veszélybe kerültek, áruk pedig emelkedik a válság miatt – a február 28-án kirobbant háború óta a nitrogéntartalmú adalékok ára már 30 százalékkal emelkedett, és ez aligha a vége. Könnyen belátható, hogy ez nemcsak arról szól, hogy hasonló folyamatok játszódnak le a műtrágyák és a hasonló termékek piacán, mint a kőolajén és a földgázén, hanem arról, hogy termésátlagok zuhanhatnak be akkor, ha nem lesz elég, vagy elérhető árú műtrágya a piacon, ez pedig élelmezési válságot és rettenetes árdrágulást okozhat.

A műtrágya hiánya pedig tetszik vagy sem, de globális problémává fejlődhet, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek:

• Afrika számos országában anélkül nem lehet elérni a legalább szükséges termésátlagokat, hogy ne jelentkezzen a tendenciaszerű élelmiszerhiány;
• Délkelet-Ázsiában alapvető terménynövényekből lehet hiány;
• Európában pedig megszaladhat az élelmiszer-infláció, mert a megugró földgázárak miatt a helyi gyártást is csak jelentős ráfordítással lehetne felpörgetni (a nitrogénalapú műtrágyák gyártása meglehetősen földgázintenzív).

Ugyanakkor a helyzet az, hogy a közel-keleti válság nemcsak a kőolajuk miatt, hanem a műtrágya és a földgáz kapcsán is Oroszország felé irányítja egyre többek figyelmét. Mivel a katari földgáz- (LNG-) kitermelés nagyja leállt, felértékelődött annak jelentősége, hogy a kereslet kielégítésére Oroszország nagyobb mennyiségű karbamidot szállítson; erre az oroszok elvben készen is állnak, évi 1-1,5 millió tonnával tudnák növelni a szállított mennyiséget, ráadásul a Hormuzi-szorostól független útvonalakon. A Hormuzi-szoros miatti logisztikai nehézségek közvetlenül érintik a karbamidellátást, és csökkentik az ammónia és a kén hozzáférhetőségét is, amelyek a foszforműtrágyák gyártási láncának alapvető elemei, ám ez nem érinti az orosz szállításokat.

A magyar kormány mindenesetre már figyelmeztette a most is lassan reagáló EU-t, hiszen néhány napja Nagy István agrárminiszter levélben kérte az Európai Bizottság illetékes biztosait, hogy az elszálló műtrágyaárak és a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében függesszék fel az orosz és fehérorosz műtrágyaimportra kivetett vámokat és büntetőintézkedéseket.

A tárcavezető szerint a jelenlegi uniós szabályozás veszélyezteti az ellátás stabilitását, miközben Magyarország különösen kitett a foszfor- és káliumalapú műtrágyák behozatalának.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy Brüsszel a Green Deal politikája nyomán jelentősen megemelte a harmadik országokból érkező műtrágya-alapanyagok vámtarifáit, a háborús helyzetre hivatkozva pedig az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező importra további büntetővámokat vetett ki.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.