Lassú az EU-pénzek lehívása

Tavaly szinte nem volt forráslehívás a 2007–13-as EU-keretből az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) esetében. Ez az egyik legszembetűnőbb megállapítása az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az európai uniós támogatások múlt évi felhasználásának ellenőrzése kapcsán. A minap közzétett tájékoztatóból (www.asz.hu) az is kiderül, hogy a 2007-es zárszámadásban az EU-pénzek felhasználása összességében 38,4 százalékkal maradt el a költségvetési előirányzattól. Ezt az ÁSZ szakemberei többek között azzal magyarázzák, hogy a mostani hétéves uniós költségvetési időszak első esztendeje gyakorlatilag a felkészülés jegyében telt el.

A 2004–06-os I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) teljesítményéről szólva dicséri az ÁSZ a több mint százszázalékos kötelezettségvállalást a strukturális alapoknál, amellyel Magyarország az új tagállamok körében a harmadik, az EU25-ben a tizenkilencedik helyen áll. A pénzügyi célok teljesítése mellett azonban tanácsos fokozottan figyelni a hatékonysági és eredményességi mutatókra is az I. NFT-ben meghatározott célok elérése és a források eredményes hasznosulása érdekében – figyelmeztet a számvevőszék.

A kohéziós alapnál a 22,82 százalékos kifizetési arányt emeli ki az ÁSZ, ez az új tagok körében a második helyet jelenti. Egyidejűleg kifogásolja, hogy gyakori a projektek időbeli elhúzódása, a jelentős költségtúllépés és a műszaki tartalomváltozás az alap támogatásával megvalósuló beruházásoknál.

A lekötések realizálásában érdemes a szerződéskötések és a kifizetések felgyorsítására koncentrálni – hangsúlyozza a számvevőszék. Egyúttal úgy véli, hogy az intézményrendszer hatékony működését a kezdeti lassú pályázatfeldolgozást követően a benyújtott számlákra történt kifizetéseknek az előírt határidőn túli teljesítése, illetve a nagy létszám-fluktuáció is gátolta.

Ahogy az előző jelentésben, most is kitér az Állami Számvevőszék a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Egységes Monitoring Információs Rendszerének (EMIR) a működésére, és megállapítja róla, hogy az a 2004–06-os programozási periódus végére sem működött teljes körűen, megbízhatóan és eredményesen. Ráadásul nem biztosított az NFÜ önállósága a több ezer milliárd forint felhasználását nyilvántartó rendszer felett, mert a működtetést és a fejlesztést külső szolgáltató végzi.

Arra is rávilágítanak a jelentés készítői, hogy az uniós és a hazai szervek által végzett ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok pénzügyi következményekkel járhatnak. Amennyiben a feltárt hiányosságok kiküszöbölése nem valósul meg, Magyarország pénzt veszíthet a 2007–13-as időszakban. Ismét kitér az ÁSZ a kiemelt projektekre. Nagy kockázatot hordoz magában az ÚMFT újdonságaként bevezetett, a kormány egyedi döntésén alapuló stratégiai fontosságú fejlesztések megvalósítása, elsősorban a centralizált döntéshozatal, a korábbi tapasztalatok hiánya és a Magyarország rendelkezésére álló EU-támogatás összegéhez viszonyított nagy aránya miatt – véli az Állami Számvevőszék. VG

Nem kellően érvényesült a pályázók esélyegyenlősége

Tovább növelte a már meglévő pénzügyi, gazdasági előnyöket

A nem tőkeerős pályázóknál likviditási nehézségeket okozott az utólagos finanszírozás

A versenyszférán belül a nagyobb szervezetek voltak eredményesebbek

Új Magyarország fejlesztési terv (2007–13)

Az első év gyakorlatilag a felkészülés jegyében telt el

Kockázatosak a kiemelt projektek

Csekély volt a kifizetés, a tervezetthez képest mintegy 112 milliárd Ft az elmaradás

Nem kellően érvényesült a pályázók esélyegyenlősége

Tovább növelte a már meglévő pénzügyi, gazdasági előnyöket

A nem tőkeerős pályázóknál likviditási nehézségeket okozott az utólagos finanszírozás

A versenyszférán belül a nagyobb szervezetek voltak eredményesebbek

Új Magyarország fejlesztési terv (2007–13)

Az első év gyakorlatilag a felkészülés jegyében telt el

Kockázatosak a kiemelt projektek

Csekély volt a kifizetés, a tervezetthez képest mintegy 112 milliárd Ft az elmaradás-->