Kibontható a brutális antikorrupciós csomag. A Gyurcsány-kormány utolsó ülésén elfogadta a tavaly ősszel beígért szigorú intézkedési javaslatokat – tudta meg a Világgazdaság. Az előterjesztés új típusú felelősségi rendszert, új szankciókat és új ösztönzőket vet be a korrupció elleni küzdelemben, amelynek a középpontjában – mint már ismertté vált – a Közérdekvédelmi Hivatal áll. Az eddig napvilágra került előzetes tervekhez képest valódi újdonságot jelent, hogy díj ütheti a markát személy szerint annak is, aki az úgynevezett kőkemény kartellekről súg majd a Gazdasági Versenyhivatalnak.
A szeptembertől felálló Közérdekvédelmi Hivatal lesz mindennek a mozgatója, az új eszközök összefogója és irányítója. A GVH-éhoz hasonló függetlenséget és jogosítványokat élvez. Elnökét – a miniszterelnök előterjesztése és a köztársasági elnök javaslata alapján – az Országgyűlés választja meg. Amúgy sem ő, sem pedig a helyettese nem választható újra. Munkáját tanácsadó testület segíti. Mintegy hetven főre tervezett apparátusa minden bejelentést fogad. Vizsgálataival a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartások ellen lép fel a közpénzek felhasználásáról való döntéshozatal területén és a hatósági eljárásokban.
A javaslat szerint a tisztességes eljárás követelménye már akkor sérül, ha az másnak előnyt céloz vagy eredményez, függetlenül az adott szerv ügyintézőjének szándékától, tudatosságától. A büntetés a jogtalan magatartással elért vagy elérni kívánt előny legalább kétszerese, legfeljebb háromszorosa. Ez pedig elég nagy összegre rúghat adott esetben ahhoz, hogy az érintett közigazgatási szervet a jövőre nézve elrettentse a tisztességtelen eljárástól.
A hivatal a kilétét felfedő, foglalkoztatási és hasonló jogviszonyokban álló bejelentőnek nyújt védelmet, hiszen ő az, aki információkat szolgáltathat, és ő az, aki leginkább tarthat a munkáltatói megfélemlítéstől. Személyét a hivatal nem adhatja ki, szükség esetén jogi képviseletet biztosít számára, és ha a bejelentéssel összefüggésben jövedelme csökken, anyagilag támogatja. Ha a felderítés sikeres, díjazás illeti meg. Ennek mértéke a bírság tíz százaléka. A kétkedőkkel szemben az előterjesztés hangsúlyozza, hogy sokkal erősebb érdek indokolja a visszaélések felderítését ösztönző díjazást, mint annak elvetését különböző roszszul értelmezett erkölcsi megfontolások miatt. Bírság várhat viszont arra, aki alaptalan bejelentést tesz.
Nyomós közérdek szól az úgynevezett kőkemény kartellek felderítése és szankcionálása mellett is. Ismeretes: ez igen komoly feladat, a jogsértő cégek, ahogy mondani szokás, összezárnak. A által öt éve bevezetett engedékenység – melynek révén a magát és társait feljelentő, a versenyhatósággal együttműködő kartelltag mentesülhet a bírság alól – nem igazán hatékony. Így feltételezhetően elég sok kartell működik rejtetten és zavartalanul, súlyos károkat okozva a fogyasztóknak.
A kormányzat ezért kívánja díjazni személy szerint azt, aki hozzájárul e titkos jogsértő összefonódások feltárásához. Jutalom ez esetben is csak akkor üti az érintett markát, ha a versenyfelügyeleti eljárásban megállapítják a jogsértést és megbírságolják a cégeket. Természetesen ugyanazért a segítő magatartásért többszörös díjazás nem járhat. A tervek szerint tehát, amennyiben a vállalkozás engedékenységet kér, akkor annak vezetői – akik a versenyhivatalhoz fordulnak, nyilatkoznak, felajánlják együttműködésüket – nem kaphatnak jutalmat. Az új szabályokat a versenytörvénybe építenék be.
A lobbitörvény ugyancsak változik. A cél, hogy átláthatóbb legyen a döntés-előkészítés folyamata. Ennek érdekében a döntéshozóknak nemcsak a lobbisták megkereséséről kell beszámolniuk, hanem minden más szervezettől érkező befolyásolási törekvésről.
A kormány által elfogadott előterjesztés megköveteli a közszférában alkalmazandó etikai kódexek kidolgozását 2009. december végéig. Az egységes minimumelvárások megfogalmazása az Országgyűlésre vár.
Vélemény
Alexa NoémiA Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója
„A brutális kifejezés azt a képzetet kelti, mintha az intézkedések megoldanának minden problémát, ami korántsem igaz, hiszen ez mindössze egy, bár igen fontos lépés a sok közül. Nagy szükség van a közérdekű bejelentők védelmére és a hivatalra. Ugyanakkor erősen kételkedünk a felderítések hatékonyságában, hiszen ma is vannak erre hivatott szervek, de nincsenek példaértékű esetek, feltárások.”
A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója
„A brutális kifejezés azt a képzetet kelti, mintha az intézkedések megoldanának minden problémát, ami korántsem igaz, hiszen ez mindössze egy, bár igen fontos lépés a sok közül. Nagy szükség van a közérdekű bejelentők védelmére és a hivatalra. Ugyanakkor erősen kételkedünk a felderítések hatékonyságában, hiszen ma is vannak erre hivatott szervek, de nincsenek példaértékű esetek, feltárások.”-->
