Mentálisan is erősen megviseli az embereket a válság és a munkahely elvesztése, és ez abban is megnyilvánul, hogy ilyenkor többen vetnek véget a saját és mások életének – állítja az Oxfordi Egyetem és egy londoni közegészségügyi kutatóintézet közös tanulmánya. A kutatók közel négy évtized európai statisztikai adatait vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a kormányoknak a kritikus időkben többet kell költeniük a foglalkoztatási lehetőségek javítására, mert az jóval hatékonyabb, mint ha a gyakoribbá váló megbetegedésekre és a nem természetes elhalálozásokra összpontosítanának.
A válsággal járó pszichés megpróbáltatások – hangoztatják a kutatók – sokkal erősebbek a gyenge szociális ellátási normákat felmutató kelet-európai térségben, míg a skandináv államokban a hatások jóval tompítottabban jelentkeznek. Európai átlagban a egyszázalékos emelkedése 0,8 százalékos növekedést hoz az öngyilkosságok és az emberölések tekintetében. A gyengébb szociális rendszerű térségekben az állástalanság háromszázalékos növekedésével – helyenként – az öngyilkosság négy- és az emberölések hatszázalékos emelkedése járt együtt. Az alkoholfogyasztás szintje a kritikus időszakokban akár 28 százalékkal is megugorhat. Egyedül a halállal végződő közlekedési balesetek számában figyelhető meg visszaesés a válságok idején, ezt szakértők elsősorban a csökkenő járműhasználattal magyarázzák. VG
