Oroszország rendezi a 2018-as, Katar a 2022-es foci vb-t

A nemzetközi sajtó már-már lejátszott meccsnek tekintette a 2018-as labdarúgó világbajnoksági helyszínt.

Anglia és Oroszország mellett Belgium és Hollandia, valamint Spanyolország és Portugália közösen nevezett a a 2018-as rendezésre.

Hiába vetették be az angolok a nagy neveket: David Cameron kormányfő mellett, David Beckham és Vilmos herceg is  a FIFA zürichi központjában lobbizott azért, hogy meggyőzzék a FIFA döntőbizottságát. Az angol média azonban már hetek óta korrupcióval vádolja a FIFA tisztségviselőket.

A BBC Panorama című műsorában arról számolt be, hogy három sportvezető 1989 és 1999 között vett fel nagyobb összegeket a 2001-ben csődbe ment ISL-en, a FIFA marketingügynökségén keresztül. Az angol műsorszolgáltató nyilvánosságra hozott egy listát is, amely egészen pontosan 175 titkos kifizetésről szól.

A BBC beszámolója szerint már a 2014-es vb-döntés is bundagyanús: Teixeira,  a 2014-es brazíliai világbajnokság szervezőbizottságának elnöke – állításuk szerint – 9,5 millió dollárral lett gazdagabb 1989 és 1999 között. Az angol lapok értesülését sem a FIFA, sem az érintett képviselők nem kommentálták. Mindazonáltal erre eddig nem volt példa, hogy a FIFA egyszerre két világbajnokság helyszínét hirdeti ki.

Az első botrányt még a Sunday Times robbantotta ki, végül az óceániai szövetség (OFC) elnökét, a tahiti Reynald Temariit és a FIFA végrehajtó bizottságának egy másik tagját, a nigériai Amos Adamut bűnösnek találta a szervezet az etikai kódex megsértése miatt. A két vezetőt egy évre száműzték a sportágból, emellett nem voksolhatnak csütörtökön a 2018-as és a 2022-es világbajnokságok helyszíneiről. A bizottság két tagjáról ugyanis a Sunday Times által publikált nyomozás során kiderült, pénzért adták szavazatukat: Adamu voksa 800 ezer dollárt ért, Temarii szavazatáért pedig egy sportközpont szponzorálását kérte.

A vezető brit fogadóirodák sem tartották igazán esélyesnek Anglia győzelmét: a hét legnagyobb iroda többsége a Spanyolország-Portugália párost, illetve Oroszországot tartották esélyesnek. Már korábban napvilágot látott olyan elképzelés is, mely szerint a FIFA nem szeretne közös rendezést, így a legnagyobb esélyessé Oroszország vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor az utolsó pillanatban lemondta zürichi útját, mondván, nem akar nyomást gyakorolni a döntőbizottságra. Szerinte Anglia aktív lobbija már így is nagy nyomást jelent a testületnek. Putyin tartózkodását a moszkvai lapok máris úgy értékelték, hogy Oroszország nem esélyes a 2018-as vb rendezésére.

Nehezebb eset volt a 2022-es világbajnokság helyszínének kiválasztása, amelyre Ausztrália, Katar, Dél-Korea és Japán nevezett be. Az ausztrálok – Angliához hasonlóan – szintén bevetették országuk hírességeit, köztük Elle Macpherson, Paul Hogan színészeket. Julia Gillard miniszterelnök egyenesen azt állította, hogy Ausztrália már megrendezte az olimpiai játékok történetének legjobb ötkarikás tornáját, így a legjobb vb-t is a szigetország rendezheti. A nemzetközi fogadóirodák azonban mégsem a kenguruk hazáját, hanem Katart tartották a legnagyobb esélyesnek. Az arab országot az Egyesült Államok, majd Ausztrália, végül Japán és Dél-Korea követte a sorban. Az arab ország egyébként már most milliókat ölt stadionberuházásokba, a pályák mellett még az utcán is légkondicionálást ígérnek, ugyanakkor Katar még soha nem jutott ki a világbajnokságra, s nincs ismert labdarúgója sem.

A FIFA kockázatelemzése szerint Katarban merül fel a legtöbb probléma a szervezést illetően: túl sok új épületet kell megépíteni, s a számos technológiai újítási is alapjaiban nagy kockázatot jelent. Nem beszélve arról, hogy az alkoholfogyasztás a muszlim hívők körében nem éppen kívánatos.

Kerek milliárdok Az egész világot megmozgató futballtorna nem csupán sportszakmai, hanem sportüzleti értelemben is az egyik legmeghatározóbb esemény a világon. A mérkőzésekhez szorosan kapcsolódó ágazatok mellett maga a szervező ország – a befolyó adóbevételek révén - húz hasznot a vb-ből. A négy évvel ezelőtti németországi világbajnokság idején a stadionok 99,5 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek, s így a helyszínen majd 3,4 millió, a médián keresztül pedig több mint 26 milliárdos nézettséget hoztak a meccsek. A foci azonban nem csak az erősebb nemet célzó vállalatoknak jelent megjelenési lehetőséget: a MasterCard még a 2008-as Európa-bajnokságot követően készített tanulmánya szerint a gyengébbik nem tagjai legalább 140 millió euróval vették ki részüket a tornához kapcsolódó fogyasztásból. A kereskedők forgalmát mérkőzésenként négymillió euróval növelték, ez tartalmazta a futballmezekre, arcfestésre, szállásra, étkezésre, emléktárgyak, étel-ital vásárlására, közlekedésre, valamint a tévékészülékekre költött összegeket is.

-->