A növekedéshez bizalomra van szükség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBarát Mihály
Milyennek látja a befektetői környezet alakulását a kis- és középvállalkozások szempontjából?
A hazai kis- és középvállalkozásoknak nehéz gazdasági környezetben kell életben maradniuk. Globálisan lanyha a gazdasági növekedés, az euróövezet újra recesszióba süllyedt, és a negatív hatásokat most már nem csak a periféria országai, de a magállamok is egyre inkább érzik. Magyarország természetesen nem tudja függetleníteni magát a külső körülményektől, ráadásul a most bejelentett intézkedéscsomag tovább erősíti a fejlődésre gyakorolt negatív hatásokat. A korábban a hazai növekedés gerincét adó export teljesítmény akadozik, a beruházások rendkívül alacsony szinten állnak, és a belső kereslet sem tudja hajtani a gazdaságot. Ebből a helyzetből pedig egy-két éves időtávon nem is látszik a kiút, jövőre jó esetben is csak néhány tized százalékpontos GDP-növekedés várható. Ehhez hozzájárul még, hogy a kormány egyensúlyt javító intézkedéseinek jelentős része a pénzügyi szektort érintette, ami visszavetette, egyben drágábbá is tette a banki finanszírozást.
Kíván egyáltalán kisvállalkozásokat hitelezni a pénzügyi szektor?
Bár rendszeresen elhangzik, hogy a bankok nem hiteleznek, én ezzel nem tudok egyet érteni. Az MNB legfrissebb adatai is azt mutatják, hogy a bankok tőkehelyzete és likviditása erős. Természetes ugyanakkor, hogy a jelenlegi, nehéz gazdasági környezetben óvatosabbak a pénzintézetek, és a korábbiaknál sokkal körültekintőbben és drágábban finanszírozzák a cégeket és a lakossági ügyfeleket is. A másik gyakran emlegetett téma egyébként a „bűnös ágazatoké”, amelyek általánosan rossz helyzetük miatt nem juthatnak hitelhez: ilyen ágazatok sem léteznek meglátásom szerint, mert ha egy projekt jó, akkor lehet finanszírozni, legyen szó akár mondjuk az építőiparról, vagy az ingatlan területről. A finanszírozáshoz persze fontos, hogy adott legyen a bizalmi viszony, és a folyamatos, kétirányú kommunikáció a pénzügyi szolgáltató és ügyfele között. A válságnak ugyanakkor pozitív hozadéka, hogy a vállalkozások egy sor olyan területre kezdtek el odafigyelni, amelyekre eddig nem, vagy nem eléggé: így a kockázatkezelésre, a menedzsmentre, vagy a megfelelő stratégia kidolgozására is. Végbement emellett bizonyos tisztulás is a piacon, vagyis csak az alkalmazkodni képes szereplők maradtak meg a porondon. Az alkalmazkodóképesség szükségességét jól modellezi a „válság” szót jelképező kínai írásjel is, amely két, önállóan is értelmes írásjelből tevődik össze: az egyik jelentése „veszély”, a másiké viszont „lehetőség”.
A magyar kis- és középvállalkozások versenyképességén hogyan lehetne javítani?
A hazai vállalkozások egyik nagy problémája, hogy nem ruháztak be a tudásba az elmúlt évtizedekben: jól látszik, hogy a magyar cégeknél oktatásra, képzésre fordított összeg töredéke az Európa más részein megszokottnak. Persze ezen nincs nagyon mit csodálkozni, hiszen a magyar GDP nagyjából egy százalékát fordítjuk innovációra, ami bántóan alacsony arány. Az innovatívnak mondott cégek aránya nálunk alig 25%, míg az EU-ban 50 százalék környékén mozog.
Az eurózóna jövője a hazai kkv-k szempontjából is meghatározó. Hogyan értékeli az euróövezet kilátásait?
Nagy optimizmusra nincs ok, de én óvatosan bizakodó vagyok. Az euróövezet összeomlásának veszélye mára jelentősen mérséklődött, ám ezzel együtt a fundamentális problémák - a szükséges tüneti kezelések után - ugyanúgy fennmaradtak. A közeljövőben persze továbbra is lehet számítani kisebb-nagyobb fellángolásokra egy-egy ország, vagy probléma kapcsán, de drámai fejlemények nem várhatók, és a növekedés is igen visszafogott, stagnálás közeli lehet. Ahhoz viszont, hogy ez a helyzet megváltozzon - vagyis elinduljon az érezhető gazdasági bővülés -, az egész EU átalakítása szükséges lesz: a monetáris mellett a fiskális- és bankuniónak is meg kell teremteni a feltételeit, ám ez optimális esetben is 5-10 évet vehet igénybe. A szuverenitás újabb elemeinek elvesztését ugyanis nehéz keresztülvinni a tagállamokon, ráadásul úgy, hogy ebbe külön-külön mind a huszonheten bele kell egyezniük.
A magyar gazdaság növekedésének elindításához milyen lépésekre lenne szükség?
Magyarországnak két alapvető problémája van: az egyik a magas külső adósságállomány, a másik az alacsony növekedési potenciál. Az adósságot pedig csak úgy lehet leépíteni, ha beindul a növekedés, viszont utóbbi akkor lehetséges, ha bekövetkezik egy gazdaságpolitikai fordulat és helyreáll a bizalom. A bizalom nem csak a hitelezők irányából szükséges, hanem a gazdaság összes szereplőjénél fenn kell, hogy álljon: e nélkül hosszú stagnálásra vagyunk kárhoztatva.
Trippon Mariann szakmai pályafutását 1997-ben a Dunainvest Tőzsdeügynökségnél kezdte részvényelemzőként, 2000-től kezdődően pedig a társaság vezető elemzőjeként tevékenykedett. 2001-ben csatlakozott a CIB Bank csapatához piaci elemzőként, 2003-ban nevezik ki a Bank vezető elemzőjének. Fő feladata a Kutatási és Piaci Elemzési tevékenység kereteinek kialakítása, az elemzési tevékenység felépítése volt. Irányítása alatt a CIB Bank elemzési területe a hazai piac egyik legelismertebb elemzői csapatává vált. Az elmúlt két negyedévben az euró-forint keresztárfolyamra vonatkozó előrejelzéseik a Bloomberg feltörekvő piaci elemzési csapatai közül a legpontosabbnak bizonyultak. Elemzői munkája mellett rendszeresen publikál, munkaköréhez tartozik a CIB Bank szakmai véleményének megjelenítése az írott és elektronikus médiában.
