Dohány: terjed a feketepiac, de nem a trafikok miatt?

A feketekereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a dohányforgalomból, ágazati becslések szerint a nyár végére 30 százalékkal csökkent a legális cigarettafogyasztás a tavalyihoz képest. „Van olyan gyártó, aki már jelezte, hogy kevesebbet fog a későbbiekben átvenni. A korábban döntően Ukrajnából és Romániából származó fekete áru mellett pedig már kezdik megkörnyékezni a magyar gazdákat is az illegális szereplők” – jelentette ki lapunknak Bényei Illés. A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a legálisan kilónként 350-400 forintért eladható dohányért a feketepiaci szereplők ennek a többszörösét kínálják, ajánlataik jóval ezer forint felett vannak.
Az elnök szerint a hazai dohánytermesztők „több évtizedes, adott esetben évszázados együttműködéseket nem fognak felrúgni ilyen ajánlatokért”, de kétségkívül megjelentek a piacon az illegális ajánlatok is. Bényei szerint a jelenség hátterében nem elsősorban a trafiktörvény áll, hanem a dohány magas ára a bérekhez képest. A dohány iránti igényt mutatja az is, hogy idén hozzávetőleg 400 tonnányi dohányt loptak el, ennek jelentős részét még a földekről.

A legális dohánytermesztés egyik problémája az is, hogy a támogatási, és általában a szabályozási környezet ezekben az években sokat változik. A Közös Agrárpolitikán (KAP) belül már 2010-től jelentős változások történtek a dohánytermesztés támogatásában, igaz, ez mindeddig nem jelentett bevételkiesést a termelőknek. Míg korábban a dogány termeléséhez kötött támogatást kaptak, 2010 óta a szerkezetátalakítási program keretében a magyar termelők a foglalkoztatás után kapják a támogatást.

„Nagy kérdés azonban az, hogy 2015 után fennmarad-e a támogatás” – mondta el Bényei. A 2014 és 2020 közötti támogatási rendszer ezt nem zárja ki egyértelműen, a kérdés azonban még nem eldöntött. „A kormányzattal folytatott egyeztetések kapcsán ugyanakkor úgy véljük, hogy a hazai döntéshozók stratégiai ágazatnak tartják a dohánytermesztést” – tette hozzá Bényei.

Az elnök szerint ugyanakkor jelentős problémákat jelenthet majd az EU Dohánytermék Direktívájának (TPD) felülvizsgálata. Eszerint egységesnek kellene lennie a cigaretták átmérőjének és hosszának, és egységes lenne a csomagolás is, nagyobb elrettentő üzenetekkel, és kisebb márkajelzéssel. Az elképzelések szerint tiltanák egy sor adalékanyag használatát, eltűnhetne például a mentolos cigaretta – legalábbis a legális piacról. Bényei utalt a WHO törekvésére, amely azt vinné keresztül, hogy cigaretta csak Virginia dohányból készülhessen, adalékok nélkül. „Ha ez megvalósul, akkor a természetes szárítású Burley is adaléknak minősül, a Virginiához szükséges mesterséges szárítók kapacitása azonban most is szűkös” – mondta az elnök.

Az egyetlen lehetőség

Bár a nyári aszály nem kedvezett a termésnek, az idei dohánytermelés átlagosnak ígérkezik, idén 8 ezer tonna körüli betakarított mennyiség várható. A dohánytermesztés az egyik leginkább munkaerő-igényes mezőgazdasági tevékenység: azonos méretű területeken a dohány jóval több kézi munkaerőt követel meg, mint más haszonnövények. A dohánytermesztés szociális jelentőségét növeli, hogy a szektorban dolgozó húszezer fő 80 százaléka az elmaradó térségekből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, 90 százalékuk szakképzetlen, 70 százalékuk nő és 50 százalékuk roma.