Egy év haladék a kötelező óvodai nevelés bevezetésére

Újabb presztízsveszteséget szenvedett a köznevelésért felelős államtitkárság az óvodai nevelés területén. A parlament ugyanis a héten megszavazta, hogy az óvodai nevelés ne 2014, hanem 2015 szeptemberétől legyen kötelező 3 éves kortól. Az államtitkárság figyelmét korábban többen is felhívták arra, hogy hiába van országos átlagban elegendő férőhely, egyes településeken ez nem lesz elegendő, vagy túlzsúfoltság lesz, ha jövő szeptemberben már minden 3 évest köteleznek az óvodába járásra. A fideszes Pokorni Zoltán vezette parlamenti bizottság a kormányzat által nem támogatott halasztást azzal indokolta, hogy a kötelező óvodához még meg kell teremteni a szükséges infrastruktúrát.

Korábban a Fidesz frakció egy LMP-s kezdeményezést is felkarolt, mivel a képviselőcsoportban több polgármester és oktatáspolitikus is tartott a férőhelyhiánytól. Így a parlament megszavazta (ezt is ellenezte az oktatási államtitkárság), hogy a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben (csana) is teljesíthető. A gondozónak rendelkeznie kell az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és figyelembe kell venni az óvodai nevelés országos alapprogramjának követelményeit.

Korábban egyébként a csoportlétszámok (25-ről 30 főre) emelésével is próbáltak az esetleges férőhely hiányokon enyhíteni. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület lapunknak azt nyilatkozta, hogy egyenlőtlen földrajzi elosztásban egy korábbi államtitkári nyilatkozat alapján akár 15-20 ezer férőhely is hiányozhat, főként Budapesten, valamint az északkeleti és a dél-alföldi régiókban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal közölte, hogy 2010 és 2013 közötti időszakban 370 ezer 136-ról 377 ezer 154-re nőtt az óvodai férőhelyek száma. Az Új Széchenyi Terv forrásainak felhasználásával folyamatban van újabb 5439 férőhely kialakítása. Összesen 12 ezer 457 férőhellyel több óvodai férőhely áll így rendelkezésre. 2014-ben 96 ezer 910 három éves korú gyermeket és 100 ezer 532 tanköteles korba lépő gyermeket jelez előre a népességadat. A KSH 2013. január 1-jei és 2014. január 1-i 3-6 éves korú népességadatokat összevetve, 3 százalékos csökkenés mutatkozik, ami számszerűen összesen, 11 ezer 192 fő csökkenést jelent 2014-re az óvodai korosztályban.

Doncsev András, az Emmi parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre kifejtette, hogy a területi egyenlőtlenségeket vizsgálva 276 településen összesen 3257 óvodai férőhelyre lenne szükség. Szerinte ebből 129 településen jövőre előreláthatóan 760 fővel több gyermek fog belépni az óvodába, mint amennyi óvodai jogviszony megszűnhet az iskolaérettség fennállásával. A férőhelyek bővítésére kiírt pályázati kereteket megemelték, így 153 óvodafejlesztést 27,3 milliárddal támogatnak. A tárca adatai szerint az országban többségében vannak a kihasználatlan férőhelyek, mivel a 2012/13-as nevelési évben 377 ezer 154 helyre 340 ezer 204 gyermeket írattak be.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár többször is hangsúlyozta, hogy a gyermeknek felmentés adható indokolt esetben a kötelező óvodai nevelés alól. A parlament megszavazta azt a Pokorni Zoltán által aláírt módosító javaslatot is, mely szerint az óvodák csak az életvitelszerűen a körzetükben lakó gyermekeket kötelesek felvenni. Az ingatlannak legalább három hónapja a gyermek lakó- vagy tartózkodási helyeként kell szerepelnie a nyilvántartásban.

Az óvodavezető felszólíthatja a szülőt, hogy 15 napon belül a területileg illetékes védőnőtől származó nyilatkozattal igazolja a védőnői ellátás igénybevételét. Ellenkező esetben családlátogatással ellenőrizhetik, hogy a gyermek a bejelentett címen lakik-e. Az óvoda megtagadhatja a felvételt, ha a szülő a javasolt három időpont egyikén sem teszi lehetővé a családlátogatást.