A gazdasági növekedéshez növekvő és nyereséges bankszektorra van szükség – egyebek között erről beszélt Hendrik Scheerlinck (képünkön), a K&H csoport vezérigazgatója a társaság szakmai hétvégéjén. A magyarországi bankok tőkearányos megtérülése az utóbbi években ágazati szinten negatívvá vált, mindössze négy nagybank van, amelyik képes tartósan jövedelmet termelni. Ezek között ott van a K&H is az OTP, a Budapest Bank és az UniCredit mellett. A K&H hosszú távon tervezi, hogy a magyarországi piacon marad – hangsúlyozta Scheerlinck.
Más bankoknak viszont tőkepótlásra volt szükségük a veszteségeik miatt, és három külföldi tulajdonban lévő magyarországi bank anyagcége is jelezte a közelmúltban, hogy kivonulna az országból. (Ezek az MKB, a Raiffeisen és a CIB tulajdonosai voltak – a szerk.) Ezeket a Magyarországon már jelenlévő bankok is felvásárolhatják – mondta a K&H vezérigazgatója. Egy ilyen beruházást a szakember szerint évente 15-20 százalékos tőkearányos megtérülés tehet vonzóvá, amihez viszont legalább 2 százalékos GDP-növekedésre lenne szükség.
Scheerlinck előadásában rámutatott: a vállalati ügyfelek körében már elkezdődött a nem teljesítő hitelek arányának csökkenése, a lakossági szegmensben viszont még mindig növekszik a bedőlt hitelek aránya. A K&H-nál is a szektorhoz hasonlóan 20 százalék körül van a lakossági szegmensben a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya, a vállalati szektorban viszont 7 százalék körüli mutatójukkal sokkal jobbak a piacnál. A lakossági szegmensben kimutatható, hogy nem teljesítőség szempontjából nincs lényeges különbség a deviza- és forint alapú jelzáloghitelek között.
A hitelezés üteme sajnos alacsony, az új lakossági jelzáloghitelek állománya Scheerlinck szerint az idén 200 milliárd forint alatt marad, holott normális esetben ennek a háromszorosát kellene kihelyezni az országban. A vállalati hiteleknél szintén azt lehetett megfigyelni, hogy a betétállomány növekedésével párhuzamosan csökkent a hitelállomány. Pedig a hitelezés a gazdaság motorja – hangsúlyozta a bankár. A statisztikák szerint, ha a nettó vállalati hitelfelvétel 10 százalék mínuszban áll, vagyis ennyivel többet törlesztenek a cégek annál, amennyi hitelt felvettek, az 2 százalékos GDP-visszaesést eredményez.
Ha viszont 5 százalékkal többet vesznek fel a törlesztett összegnél, az 2 százalékos GDP-növekedést okoz. Scheerlinck szerint épp ezért szükséges lenne, hogy visszaállítsák a bankok hitelezési képességét, amihez viszont csökkenteni kellene a szektorra kivetett terheket, köztük az eredetileg átmenetinek ígért bankadót. A szakember arról is beszélt, az elmúlt három évben a kormány kordában tudta ugyan tartani az államháztartási hiányt, ezt viszont unortodox intézkedésekkel tette meg, amelyek csökkentették a hosszú távú tervezéshez szükséges befektetői bizalmat.
Scheerlinck szerint az ország megérett rá, hogy visszatérjen a befektetésre javasolt kategóriába, ehhez az államháztartás kiszámítható és fenntartható tervezése a kulcs.
A biztosítóknak sem megy
Magyarországon Nyugat-Európához képest alacsony az életbiztosítások penetrációja – mondta Wim Guilliams, a K&H Biztosító vezérigazgatója. A demográfiai helyzet alapján azonban egyre fontosabb lenne nyugdíjcélra takarékoskodni. A nem-életbiztosítások penetrációja is alacsony.A kárigények aránya Magyarországon nemzetközi viszonylatban nézve alacsony, ennek ellenére a biztosítók jövedelemteremtő képessége gyenge a magas adminisztrációs költségek és az adók miatt – mondta Guilliams.
A kárigények aránya Magyarországon nemzetközi viszonylatban nézve alacsony, ennek ellenére a biztosítók jövedelemteremtő képessége gyenge a magas adminisztrációs költségek és az adók miatt – mondta Guilliams. -->
