BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

A globális értékláncok átalakították a gazdaságot

Mintegy 600 globális értéklánc adja ma a világkereskedelem 80 százalékát, ami azt jelenti: megváltozott a külkereskedelem szerkezete. Aki autót exportál, az importál is azt, illetve alkatrészeket, csak ritkán egyirányú az export vagy import forgalom egy iparágban.

A nemzetközi értékláncban nem késztermék utazik, hanem munkafázisokat szerveznek költséghatékonyan az érintett cégek, így jelentős a közbenső produktumok külkereskedelme. A költségelőnyök változhatnak, és ekkor a termelési fázisokat is máshová telepítik az érintett vállalatok. A költségelőny mindig országok közötti intézményi vagy szabályozási korlát kínálta arbitrázs lehetőség kiaknázása. Egy erőforrás mobilitásának korlátozása vagy piaci torzulása ár és költség eltéréseket tartósít, amit a globális értéklánc szereplői kiaknázhatnak. A résztvevők számára ez profit lehetőség, de nem mindenki számára egyformán. A fogyasztótól távoli (design, márka, termékfejlesztés) és a fogyasztóhoz közeli (marketing disztribúció) fázisok a legnyereségesebbek. A közbülső termelés és összeszerelés tevékenységei kevésbé jövedelmezőek, itt a kiélezett nemzetközi verseny lenyomja az árakat és a béreket.

Az árfolyam gyengülése az exportot élénkítheti, ha a külpiaci ár csökkentését teszi lehetővé. Az export magas importtartalma miatt ez korlátozott. Az árfolyamváltozás hazai hozzáadott értéket érintő része számít, ez a rész azonban alacsony. Az értékláncon belül a munkaerő minősége termel értéket. A magasan képzett munkaerő alkalmazása kevésbé költségérzékeny. Gyengébb árfolyammal az alacsony bérű tevékenységet lehet versenyképesebbé tenni, de ennek a hozzáadott értéke és növekedési hatása is kicsi.

Megváltozott a gazdaságpolitika szerepe. A túlzott protekcionizmus sok kárt okozhat, hiszen az importkorlátozás az exportot is korlátozza. Az állami beavatkozásnak a piaci kudarcokra kell koncentrálnia. Az árumozgásokhoz kapcsolódó terhek többszörösen halmozódnak, ha a különböző munkafázisok többször átlépik a határt. Bár ezek a bruttó forgalomra vetülnek, de valójában a hazai hozzáadott értéket terhelik. E terhek csökkentése minden egyes magyar vállalkozó globális értéklánchoz való csatlakozási esélyét növelik. Az értékláncon belül lévők stabilabb piacot, valamint fejlesztési és növekedési előnyt élveznek.

Megváltozott a feltörekvő piacok súlya és esélye. Korábban egy ország külkereskedelembe kapcsolódását alapvetően az erőforrásai meghatározták. Ha adottságai csak az A és B erőforrás terén voltak számottevőek, akkor olyan termékkel tudott megjelenni, ami ebből a kettőből kihozható. Ma ilyen korlát nincsen, a globális értékláncba szinte bármilyen termék előállításába bekapcsolódhatunk, melynek valamilyen fázisa felhasználja A-t vagy B-t, és a többit a világ más országaiban adják hozzá. A globális értékláncok térnyerése az 1990-es évektől kezdődően a globalizáció új szakaszát jelentette. A G7 országok GDP-je a világ GDP-jének 67 százalékát adta 1990-ben, de ez az arány 2010-ben már csak 48 százalékot tett ki.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek