A globális gazdaság helyzetéről, a jövedelmi egyenlőtlenség csökkentéséről, az adóelkerülés és az adócsalás elleni küzdelemről, a pénzügyi intézmények működésének jobb összehangolásáról beszélgetnek a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök csütörtöktől Bariban, minthogy a G7 elnöki tisztét idén Olaszország tölti be, amelynek nem kevés nehézséggel kellett megküzdenie. Paolo Gentiloni miniszterelnök nemrégiben kifejtette, reméli, hogy a pénzügyminiszteri egyeztetést május végén Taorminában követő csúcstalálkozón az állam- és kormányfők egyértelműen állást foglalnak a nemzetközi kereskedelem fontossága mellett és a protekcionista törekvésekkel szemben. A témában az amerikaiak összecsapása várható a többi résztvevővel, a britekkel, a franciákkal, az olaszokkal, a németekkel, a kanadaiakkal és a japánokkal. A húszak csoportjának (G20) márciusi németországi pénzügyminiszteri tanácskozásának záróközleményéből Washington követelésére kimaradt az utóbbi években már megszokott mondat, hogy a tagországok fellépnek a kereskedelmi elzárkózás és háborúskodás minden formájával szemben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi közgyűlésén viszont már finomabban fogalmaztak a résztvevők, egyenlő feltételek mellett folyó szabad kereskedelemről beszéltek. Az amerikai elnök, aki kampányában éles protekcionista hangot ütött meg, mintha árnyalná retorikáját. Kínát nem nevezte meg olyan országként, amely mesterségesen alakítaná az árfolyamát, hogy élénkítse exportját, s fenyegetőzése ellenére nem lépett ki az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményből (NAFTA) sem. Sőt a G7-ek csúcsértekezletéig vár a döntéssel, hogy felmondja-e a párizsi klímamegállapodást. A kereskedelemről persze annyiban szó lesz, hogy például Bill Morneau kanadai és Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a tejtermékekről és a fűrészáruról tervez tárgyalásokat, miután a NAFTA újratárgyalása miatt Justin Trudeau kormányfő is politikai nyomás alá került, hogy védelmezze a munkahelyeket.
A hetek pénzügyminiszterei nem fogalmaznak meg közös üzenetet, de a vélemények ismertek. A japán, a kínai és a dél-koreai pénzügyminiszter a napokban egyezett meg abban, hogy feltartóztatják a protekcionista törekvéseket. A japán jegybank elnöke, Kuroda Haruhiko pedig egy keddi konferencián kifejtette: a világgazdaságban kialakult kölcsönös függőségek tagadása teljesen szembemegy a 21. század valóságával, a globalizációt nem lehet feltartóztatni. S voltaképpen ezt a nézetet tükrözi a francia centrista Emmanuel Macron elnökválasztási győzelme is.
Amiben egyetértenek a bari találkozó résztvevői, az az árfolyam-politikára vonatkozik. A záróközleménybe a terv szerint bekerül, hogy együttműködnek a kurzusváltozások méretének tompításában, s valutájuk mozgását nem befolyásolják mesterségesen kereskedelmi előnyök megszerzése céljából. S alighanem reménykedőn szólnak a világgazdaságról is, amelynek idei növekedésére vonatkozó előrejelzését – a tavalyi 3,1 százalékos tényleges bővülés után – 3,5 százalékra emelte az IMF. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerdán tette közzé mutatószámait, amelyek szerint stabil növekedési ütem várható az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban, míg az iram gyorsulhat Németországban és Kanadában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.