Csak jövőre lesz három százalék az infláció

Áprilisban átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint tavaly ilyenkor, és a legnagyobb mértékben az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáruk drágultak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Idén januárban 2,3 százalékkal, februárban 2,9 százalékkal, márciusban pedig 2,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest, azaz az áprilisi 2,2 százalékos inflációval éves szinten lassult a drágulás üteme. Idén márciushoz képest átlagosan 0,4 százalékkal, míg az év első négy hónapjában az előző évhez képest átlagosan 2,5 százalékkal nőttek az árak.

Az árindexet főként az üzemanyagárak mozgatják: egy év alatt 10,7 százalékkal drágultak, viszont az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal alacsonyabb az áruk a jövedéki adó negyedéves felülvizsgálata, csökkentése miatt – mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Az üzemanyagok éves áremelkedése ugyanakkor a márciusi 17,1 százalékról jelentősen lassult. A dohányáruk 4,8, a szeszes italok 1,1 százalékkal drágultak – a két termékkategóriát nézve együttesen 2,9 százalékos volt az áremelkedés mértéke az előző havi 2,6 százalékhoz képest. Az élelmiszerek ára 1,9 százalékkal emelkedett, ami szintén lassulás a márciusi 2,2 százalékról.

A várakozásoknál alacsonyabb szintre csökkent az infláció áprilisban – közölte Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. Szerinte továbbra is alacsony, de némileg élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 1,9 százalékra emelkedett, ami továbbra is bőven elmarad a

3 százalékos inflációs céltól. Az idei év elején számos ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Suppan közölte, hogy az áfacsökkentés (baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás) lefelé, míg a bázishatások, az üzemanyagárak és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése felfelé húzhatják az inflációt. A szakértő idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az áprilisi infláció megfelel a várakozásoknak. Miközben a fő inflációs mutató jelentősen csökkent márciushoz képest, az inflációs alapfolyamatokat jobban tükröző – a hatósági, valamint a változékony energiaárat és a feldolgozatlan élelmiszerek árát nem tartalmazó – maginfláció gyorsult a márciusi 1,8-ről 1,9 százalékra – közölte az elemző. Szerinte a maginfláció jelenlegi mértéke nem jelent problémát. Hozzátette, az inflációs pályát nagyban befolyásolja, hogy a kormány milyen áfacsökkentéseket tervez a következő időszakban. Úgy véli, az éves átlagos infláció 2,6 százalékos lehet, feltéve, hogy nem lesz évközi áfacsökkentés, és az olaj ára a jelenlegi 50 dollár körüli szinten marad. Ez egyben azt is jelenti szerinte, hogy az idei év végére vagy a jövő év elejére a 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe kerülhet az áremelkedés mértéke.

Laza maradhat a politika

Laza monetáris politika fenntartására utaló jegyzőkönyvet adott ki a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának múlt havi üléséről a jegybank. Azt írják, ha az infláció tartósan elmarad a céltól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. | VG