Két és fél éve nem történt olyan az értékpapírpiacon, mint idén márciusban: a lakosság nettó eladóvá vált az állampapírpiacon, és csökkent a háztartások állampapír-állománya. A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint a kisbefektetők összesen 18,2 milliárd forintot vontak ki állampapír-befektetéseikből, a hónap végén összesen 4451,3 milliárd forintnyi maradt a számláikon. A gyenge március ellenére az első negyedév kifejezetten erős lett: összesen 267,5 milliárd forint volt a háztartások nettó állampapír-vásárlása a januári és februári jegyzések miatt.
Az államháztartás finanszírozása szempontjából biztató fejlemény viszont, hogy a lakosságnál lévő állampapírok futamideje hosszabbodott. Egy évnél rövidebb lejáratú forintpapírokba – ezek közé tartozik a Kamatozó Kincstárjegy és a Féléves Kincstárjegy – csupán 97,1 milliárd forintnyi friss pénz került, egyévesnél hosszabb kötvényekbe 152,4 milliárd forintot fektettek be három hónap alatt. Ebben szerepet játszhat, hogy az Államadósság Kezelő Központ csökkentette a rövid lakossági állampapírok kamatát, az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvény viszont nagyon jó hozammal kecsegtet, hiszen minden elemző az árak emelkedését várja idén és a következő években.
A háztartások teljes értékpapír-állománya márciusban is nőtt, az első negyedév végén 8754,8 milliárd forint volt az értékpapírszámlák egyenlege. Állampapír helyett befektetési alapokat és részvényeket vettek a kisbefektetők. Befektetési jegyekbe 3,2 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került, az állomány ezzel 3817,9 milliárd forintra duzzadt. A kisbefektetők a jegybank adatai szerint az ingatlanalapokat és a származtatott – köztük az abszolút hozamú – alapokat kedvelik mostanában a legjobban.
A tőzsdei árfolyamok és az osztalékígéretek is megmozgatták a kisbefektetők fantáziáját. Márciusban 14,5 milliárd forintot fektettek részvényekbe, ezzel a háztartások részvényállománya 360,2 milliárd forintra, ötéves csúcsra nőtt. Korábban általában nettó eladók voltak a háztartások, csak februárban és márciusban kezdték vásárolni a részvényeket. Úgy tűnik azonban, hogy nem a legjobb időszakban szálltak be a tőzsdei cégekbe: a februári 4,9 milliárd után márciusban újabb 2,7 milliárd forintot buktak a befektetéseiken. A bankrészvények voltak a lakosság kedvencei, márciusban több mint 13 milliárd forintért vásároltak az OTP és az FHB papírjaiból, ugyanezeken a részvényeken azonban végül buktak csaknem
5 milliárdot.
A banki kötvények és jelzáloglevelek továbbra sem érdeklik a lakosságot. Kötvényekben kevesebb mint 100 milliárd forintjuk van a háztartásoknak, jelzáloglevélből 3 milliárd forintnyit sem tartanak már. Ez utóbbi értékpapírból azonban folyamatosan nő a kibocsátás, mivel áprilistól a bankoknak a jelzáloghiteleik forrását részben ilyen értékpapírokból kell finanszírozniuk. Az első negyedévben csaknem 290 milliárd forintnyi nettó kibocsátás történt, ennek a kétharmadát a bankok vették meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.