Kitört a háromszögből a Citigroup
Sokáig alulteljesítő volt az amerikai bankszektor az idén, azt követően, hogy Donald Trump gazdasági reformjaiban megingott a befektetők bizalma. Miután az előző héten kiderült, hogy az FBI menesztett igazgatója nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek esetleg Trump elnöki posztját veszélyeztetnék, kicsit fellélegezhetett a szektor. Eközben az amerikai kongresszus alsóháza elfogadta a Dodd–Frank-törvény reformját célzó republikánus törvényjavaslatot, ami szintén új impulzust adott a szektornak. A felsőházi szavazás azonban akár még hónapokig is várathat magára.
Az utóbbi időben a Citigroup teljesítménye kiemelkedik a szektorból, ugyanis relatíve nagy nemzetközi kitettsége miatt kevésbé van kiszolgáltatva az amerikai gazdaságpolitika szeszélyeinek. Emellett a bank tőkemegfelelésében figyelemre méltó pozitív fordulatot láthattunk az utóbbi években, és az idén tovább faraghat lemaradásán a részvényesi juttatások terén a szektortársakkal szemben.
Ezeken felül szerdán minden bizonnyal idén másodszor emel az alapkamaton a Fed, ami szintén pozitív a Citi szempontjából. A Citi első negyedéves gyorsjelentése szerint a hozamgörbe egységes 100 bázispontos emelkedése a nettó kamatbevételt 2,2 milliárd dollárral emelné, minden egyéb tényező változatlansága mellett. Ennek 74 százaléka származna a tengerentúlról, azon belül pedig a túlnyomó többség az overnight kamatok emelkedésének lenne köszönhető. Ezek alapján a Citi szempontjából igazán az számít, hogy hányszor és milyen ütemben emel 25 bázispontos lépésekben kamatot a Fed. Ebben a piac és a jegybank egyelőre különböző állásponton van, ha a kérdés a Fed javára dől el, az további katalizátora lehet az árfolyam emelkedésének.
A Citi-részvények technikai szempontból is kifejezetten jól festenek, ugyanis a múlt hét végén egy emelkedő háromszögből sikerült felfelé kitörniük. Ehhez átlag feletti forgalom párosult, ráadásul pénteken egy réssel való nyitást követően tudott új lokális csúcsra menni a papír.
