Megúszhatják a vízkészletjárulékot

A vízhiányos időszak visszamenőleges – 2017. június 1-jétől visszavonásig érvényes – megállapítását kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület szerint erre a biztonságos élelmiszer-termelés fenntartása érdekében lenne szükség, hisz az elmúlt időszak csapadékhiánya miatt ez évre már most 10-20 százalékkal kevesebb gabonatermés prognosztizálható. A tavaszi és a nyár eleji szárazság a szabadtéri tüzek számát is megemelte. A meteorológiai előrejelzések alapján hosszabb távon is száraz, meleg, csapadékmentes időszak várható, a hőség pedig megnöveli az erős szelek és jégesők kockázatát, melyek további veszteségeket okozhatnak a gazdálkodóknak. Ha a NAK kezdeményezésére kihirdetik a vízhiányos időszakot, annak időtartamára a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük az öntözésre, a halgazdálkodásra és a rizstermelésre felhasznált vízmennyiség után.

E tevékenységekre egyébként 2006. január 1. óta van érvényben, 2014 óta pedig a központi költségvetés finanszírozza a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat. Az Európai Bizottság a Víz keretirányelv előírásai alapján ugyanakkor kimondta, hogy a tagállamoknak a vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venniük a költség-visszatérülés elvét, s díjat kell megállapítaniuk a használók felé – emlékeztetett közleményében a NAK. Ennek megfelelően a kormány úgy határozott, hogy ezt a kivételt meg kell szüntetni, és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat 2016. július 1-jétől be kell vezetni. A Belügyminisztérium és a NAK közötti egyeztetések eredményeként a vízkészletjárulék-fizetés határidejét sikerült július 1-jéről kitolni október 1-jére, így az öntözés esetében gyakorlatilag még egy díjmentes évet nyertek a gazdálkodók. További kedvezményként vízkontingenshatárokat is megállapítottak évi 50-150 ezer köbméter mennyiségig, mely alatt szintén nem kell fizetni a járulékot. Ezeken túl a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség továbbra is fennmaradhatott a többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után, valamint a tartósan vízhiányos időszakban – amelynek megállapítását most kezdeményezte az agrárkamara.

Többletpénz az uniós fizetések menedzselésére

Határozatban biztosított 2,35 milliárd forint többletforrást a kormány az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tanúsító szervi feladatai, valamint az EMVA-nál és az Európai Mezőgazdasági Garancialapnál az illetékes hatósági közreműködésre. Utóbbi az akkreditációs és felügyeleti vizsgálatok elvégzését jelenti. A többletforrást a Miniszterelnökség számára kell elkülönítenie a nemzetgazdasági miniszternek. Ebből idén 737,8 millió forint kerül a Miniszterelnökség költségvetési fejezetébe, négy részletben. Jövőre és 2019-ben évi 558,8 millió forint, 2020-ban 444,5 millió, 2021-ben pedig 53,3 millió forint az elkülönítendő összeg. A Miniszterelnökség e feladatokra közbeszerzést írhat ki, a 2017 és 2021 közötti évekre 2,35 milliárd forintos kötelezettségvállalási maximummal. Szakértők szerint a többletforrásigény összefüggésben van azzal, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal év eleji, jogutódlással történt megszűnése után az új kifizetőügynökséget többlépcsős folyamatban kell akkreditáltatni.