Rugalmas, de szabályozott működést szeretne a Magyar Nemzeti Bank
Egyre komolyabb változásokat hoz a fintech a bankvilágban is, amire a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is fokozottan figyel. A jegybank szerint ugyanis a fintech cégek által esetlegesen elszenvedhető potenciális veszteségek likviditási, valamint szolvenciális kockázatot rejthetnek akár a hagyományos pénzügyi szektor számára is. Ha a fintech cégeket ráadásul a hagyományos banki szereplők működtetnék, az működési kockázatot hordozhatna a fennálló rendszerekben. A személyes adatok nem megfelelő kezelése, valamint illetéktelen felhasználása szintén a veszélyek között említhető, továbbá makroprudenciális kockázat, hogy erősödhet a prociklikalitás és koncentrálódhat a piac.
„Az MNB élére kíván állni a technológiai fejlődésnek, innovációs csomópontként párbeszédet kezdtünk a szektorral a rugalmas, de biztonságos szabályozói-működési környezet kialakításáról” – mondta Windisch László, a jegybank alelnöke egy interjúban. Sok olyan megoldás létezik, amelyet ki lehet próbálni, ehhez a nyitottság – megfelelő szabályozói keretek közt – a felügyelet oldaláról adva van. Ha kell, az MNB ehhez jogszabály-módosításokat kezdeményez majd.
Az MNB ismertetése szerint Ausztrália, Hollandia és Kanada is 2017-ben indított regulatory sandboxot („szabályozói homokozót”), Szingapúrban elindult az első tesztelési kör, míg az Egyesült Királyságban már a harmadik jelentkezési körnél tartanak. A regulatory sandbox egy olyan szabályozói keretrendszer, ahol a fintech innovációkat meghatározott ideig és feltételek mellett, valós fogyasztókon, bizonyos szabályozói követelmények alól mentesülve tesztelhetik a résztvevők.
Ez csökkenti a piacra lépés idejét és költségeit, szélesebb befektetői bázisnak teszi vonzóvá a fintech innovációkba történő befektetést, valamint több termék számára biztosítja a tesztelést, ezáltal a potenciális piacra lépést. Lehetővé teszi az együttműködést a szabályozó és az „innovátor” között, így a termékek fogyasztóvédelmi aspektusai is figyelembe vehetők.
„Kockázatot jelenthet, ha egy fintech cégnek nem kell megfelelnie (a bankoktól amúgy szigorúan számon kért) tőkemegfelelési vagy likviditási szabályoknak, nem kell csatlakoznia a betétvédelmi rendszerekhez, és esetleg lazábban kezeli az ügyfelek személyes adatait” – vélekedett Windisch. Szerinte épp ezért kritikus elem, hogy az ügyfelek érdekeit a fintech e világában is minden körülmények közt szavatolni kell. „Fontos lesz megkülönböztetni, hogy a sokszor hatékonyabb és olcsóbb fintech szolgáltatásokban mi az, ami ténylegesen fogyasztók számára értéket hordozó innováció, és mi az, ami csupán a megengedőbb szabályozásból származó költségelőnyből származik” – mondta az alelnök, hozzátéve: ez utóbbi gyakran a fogyasztók számára magasabb kockázattal is együtt jár. Az online környezetet még szokni, tanulni kell az ügyfeleknek is, sok olyan adatbiztonsági kockázat léphet fel, amely tudatosabb fogyasztói magatartással – rendszeres jelszócsere, hatékony adathalászat elleni védekezés stb. – csökkenthető. Az oktatásnak is jobban fel kell készítenie a jövő generációit a fenti kihívásoknak való megfelelésre.
Windisch László kifejtette: a fintech cégek működését világszerte még alig szabályozzák, miközben hódítana a közösségi finanszírozás, fogyasztók egymásnak hiteleznek és vállalnak biztosítási fedezetet, fizetnek mobillal vagy ujjlenyomattal. „A technológiai fejlődés, a közösségi gazdasági modell (sharing economy) terjedése drámai változásokat hozott rövid idő alatt. A YouTube úgy lett a világ legnagyobb médiaszolgáltatója, hogy lényegében semmilyen saját tartalmat nem állít elő. Az Airbnb-nek egyetlen saját ingatlana sincs, eközben a világ legnagyobb vendéglátóipari szolgáltatója lett pár év alatt” – vélekedett Windisch. A technológiai fejlődés és az ennek kedvező szabályozás nem jelentheti azt, hogy a garanciális biztonsági elemeket is ki szabad iktatni a rendszerből. Sajnos ma sokszor keveredik még a fintech megoldásokkal kapcsolatban e kettősség.
Fintech lehetőségek:
+ Hatékonyság, költségcsökkenés, gyors szolgáltatás
+ Új szolgáltatások és üzleti modellek
+ Szolgáltatás színvonalának javulása
+ Felhasználói bázis növekedése
+ Rendszerszintű kockázat csökkenése
Fintech kockázatok:
– Csaláskockázat
– Fogyasztók megtévesztése
– Adatszivárgás kockázata
– Kiszervezési kockázat
– A felügyelt intézmények kikerülése
– Pénzügyi stabilitás kockázata
