Óriási botrány robbant ki Európa egyik leggazdagabb országában: kijátszották az orosz szankciókat, kitiltott oligarchák vagyonát rejtették el – ide menekült a tőke
Nagyszabású nyomozást indítottak Svájcban olyan helyi cégek és pénzügyi közvetítők ellen, akik a gyanú szerint orosz üzletembereknek segíthettek kijátszani a nemzetközi szankciókat. A hatóságok szerint luxusingatlanokat, offshore konstrukciókat és több millió dolláros bankszámlákat rejthettek el bonyolult céghálózatokon keresztül.
Komoly pénzügyi és jogi botrány körvonalazódik Svájcban, ahol a szövetségi rendőrség és az ügyészség összehangolt akciót indított olyan helyi szereplők ellen, akik a gyanú szerint szankciók alatt álló orosz üzletemberek vagyonát segíthettek elrejteni.
A hatóságok több kantonban tartottak razziákat, és olyan dokumentumokat, illetve elektronikus adathordozókat foglaltak le, amelyek fontos bizonyítékok lehetnek az ügyben.
A Guildhall értesülései alapján a vizsgálat középpontjában svájci ügyvédi, pénzügyi és vagyonkezelő struktúrák állnak. A nyomozók szerint ezek a közvetítők összetett céghálózatokat, offshore konstrukciókat és bizalmi vagyonkezelési rendszereket használhattak arra, hogy eltakarják a valódi tulajdonosokat. A cél az lehetett, hogy a szankciós listára került orosz vállalkozók továbbra is hozzáférjenek luxusingatlanjaikhoz és hatalmas pénzügyi vagyonukhoz.
A svájci hatóságok hivatalosan nem nevezték meg az érintett orosz üzletembereket, de annyit közöltek, hogy a listára az ukrajnai háború után kerültek fel. A gyanú szerint a helyi közreműködők nem egyszerű adminisztratív szerepet töltöttek be, hanem tudatosan segíthettek a szankciók kijátszásában.
Ez Svájcban különösen súlyos ügynek számít, mert az ország pénzügyi szabályozása előírja, hogy az ügyvédeknek, tanácsadóknak és pénzügyi szolgáltatóknak jelenteniük kell minden gyanús tranzakciót vagy szankcionált személyhez köthető pénzügyi mozgást.
Véget ér a svájci aranyélet
Az ügy azért is különösen érzékeny Svájc számára, mert az ország hosszú évtizedeken át a diszkrét bankrendszeréről és a külföldi elit vagyonának védelméről volt ismert. Az ukrajnai háború kitörése után azonban Bern jelentős nemzetközi nyomás alá került, hogy keményebben lépjen fel az orosz tőke ellen, és maradéktalanul hajtsa végre az európai uniós szankciókat.
A svájci vezetés az elmúlt években többször hangsúlyozta, hogy nem kíván menedéket biztosítani a szankcionált orosz elit pénzének. A mostani nyomozás is ezt a politikai irányváltást erősíti: a hatóságok már nemcsak a vagyon befagyasztására koncentrálnak, hanem azokra a helyi szakemberekre és cégekre is, akik segíthették a pénzek elrejtését.
Szakértők szerint az ügy messzire vezethet, és könnyen újabb büntetőeljárásokhoz vezethet svájci pénzügyi közvetítők ellen. A nyomozók célja az lehet, hogy teljesen feltérképezzék azokat a rendszereket, amelyek éveken keresztül lehetővé tették az orosz elit számára a vagyon mozgatását és elrejtését Nyugat-Európában.
