Dél-Korea már kedden, a lista elfogadásának napján levelet küldött az Európai Uniónak – közölte újságírókkal szerdán Kim Dongjon stratégiai és pénzügyminiszter. „Megfelelő lépéseket tervezünk, mert a többi nemzetközi mérce szerint semmi probléma nincs Dél-Korea adópolitikájával” – idézte a tárcavezetőt a Korea Times. A lap úgy tudja, hogy Brüsszelnek az nem tetszik, hogy
Szöul adókönnyítésekkel támogatja a szabad gazdasági övezetekben és egyéb kiemelt területeken befektető külföldi vállalkozásokat. A megszabott feltételek teljesítése esetén az érintett cégek öt-hét évig mentesülnek a társasági adó fizetése alól. Egy másik feketelistás ország, Namíbia pénzügyminisztere, Calle Schlettwein sokkolónak és igazságtalannak nevezte a kipellengérezésüket – írja az All Africa internetes újság.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön fogadták el az adóparadicsomokat felsoroló két listát. Az egyikre, a „feketére” 17 olyan ország került fel, amelyik nem lép fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen. Közéjük tartozik többek között Bahrein, Barbados, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Guam, Mongólia, Namíbia, a Marshall-szigetek, Panama, Saint Lucia és Tunézia. Összeállítottak egy úgynevezett szürkelistát is. Ezen 47 olyan ország szerepel, amelyik ígéretet tett arra, hogy a következő egy-két évben összhangba hozza szabályozását az uniós normákkal. Közéjük tartozik az EU-tagságra váró Törökország, Szerbia és Montenegró, rajtuk kívül például Svájc, Bosznia-Hercegovina, Marokkó, Thaiföld, Vietnam és Hongkong, valamint közismert adóparadicsomok, így Bermuda és a Kajmán-szigetek is. További nyolc államot – többek között a Virgin-szigeteket és Dominikát – februárban fognak értékelni, tekintettel arra, hogy nemrég komoly károkat szenvedtek a hurrikánok miatt.
Az EU szakértői összesen 92 államot vizsgáltak, és a listák összetétele az utolsó pillanatig változott. A munka különösen az utóbbi hetekben gyorsult fel, miután nyilvánosságra kerültek az adóelkerülést leleplező újabb iratok, az úgynevezett Paradicsom-papírok, és erősödött a nyomás Brüsszelen, hogy tegyen valamit. Ez a valami azonban egyelőre megállt a listák összeállításánál, mivel a pénzügyminiszterek az EUobserver jelentése szerint nem is tárgyaltak arról, milyen szankciókkal büntessék az érintetteket. Több tagállam – például Málta, Luxemburg és Nagy-Britannia – hallani sem akart róla. „Ha valaki be akar vezetni kiegészítő szankciókat, az tárgyalhat erről. De senki se becsülje alá egy feketelista hatását” – fogalmazott a luxemburgi pénzügyminiszter, Pierre Gramegna. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos nagy előrelépésként értékelte a dokumentumot, de rámutatott: ennyi még nem elegendő ahhoz, hogy az adóelkerülést világszerte felszámolják. Közölte, hogy az Európai Bizottság a következő hetekben előáll majd egy javaslattal a kérdés uniós szintű kezelésére, és felszólította a tagállamokat, hogy vállalják a rájuk háruló felelősséget, és „koordinálják a büntetőintézkedéseket”. Ezek közül a legszigorúbb az lenne, ha nem engednék, hogy a vállalati profit hiteltörlesztésnek vagy jogdíjnak álcázva anélkül hagyja el megtermelésének helyét, hogy adóznának utána.
A szankciók hiánya miatt sokan csalódtak. A brit Guardian szerint a most első alkalommal összeállított közös uniós lista első látásra egyértelműen az offshore-lobbi győzelmét jelenti.
A szürkelistára helyezett
47
ország egy-két éven belül normalizálja adópolitikáját
A Kajmán-szigeteket
az együttműködésre kész
adóparadicsomok közé sorolták
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.