Olvad az orosz oligarchák vagyona, már 16 milliárd dollárt veszítettek

A leggazdagabb orosz üzletemberek összesen 16 milliárd dollárnak megfelelő összeget vesztettek a tőzsdén a múlt hét végén meghirdetett amerikai szankciók miatt. A huszonhét érintett közül a legtöbbet a szibériai nikkelbányászatban érdekelt Vlagyimir Potanyin vesztette, 2,25 milliárd dollárnyit. A Lukoil PJSC vezetője, Vagit Alekperov 1,37 milliárd, a Renova Grouphoz köthető Viktor Vekszelberg 1,28 milliárd dollárt vesztett vagyonából a Bloomberg adatai szerint. A moszkvai tőzsde fekete hétfőjén sok nagyvállalat részvénye 10-20 százalékkal esett, a MOEX index 8,3 százalékkal zuhant. A legnagyobb árfolyamzuhanást elszenvedő Ruszal fő tulajdonosa, a Vlagyimir Putyin elnökkel közeli jó viszonyt ápoló Oleg Gyeripaszka 905 millió dollárral lett szegényebb hétfőn, de két nap után már 2 milliárd dollár körüli mínuszba kerülhet. A moszkvai tőzsde tegnap 2,5 százalékkal korrigált, ám a Sberbank és a Ruszal így is veszteséget hozott a befektetőknek, a Norilszk Nikkel viszont már pluszban jár. Az árupiacokon is éreztették hatásukat a szankciók, amelyeket az amerikai elnökválasztásba való illegális orosz beavatkozás miatti megtorlásul rendelt el Washington, főként a Putyin környezetében lévő oligarchák és cégeik kárára. Az alumínium hat éve a legnagyobb mértékben, 5 százalékkal drágult, a palládium határidős kurzusa pedig 4 százalékkal ugrott meg. „A piacon azt árazzák, hogy az orosz palládiumkínálatot korlátozhatják a szigorú lépések” – hívta fel a figyelmet Bart Melek, a TD Securities árupiaci stratégája. A palládium piacán Oroszország gyakorlatilag egyeduralkodó. A fémre a benzinüzemű autók katalizátorában van szükség, keresletének közvetve a dízelbotrány is jót tesz. Mint ismert, a német városokból kitilthatják a jövőben a dízelüzemű autókat, emiatt esnek az eladások, és a vevők a benzinesek felé fordulnak. Az elektromos autózás még nem tart ott, hogy kiválthatná a dízeleket.

„Az ipari fémek piacán egyre inkább aggódnak a szereplők, mert a szankciók ellátási zavarokat is okozhatnak. Az Egyesült Államokban az alumíniumfelhasználó gyárak költségei vélhetően emelkedni fognak” – mondta Daniel Briesmann, a Commerzbank elemzője.

„A szankcióknak jellemzően nem volt súlyos hatásuk az árupiacokon. Az elmúlt hetek intézkedései közül például a szójánál egy esetleges kínai vám bevezetésének hírére nagyot ugrott a jegyzésár, de egy-két nap alatt normalizálódott a helyzet, és a kurzus visszatért a korábbi szintre. A legfőbb kérdéseket a vámokkal kapcsolatos konkrétumok döntik majd el” – emelte ki lapunknak Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere. „Az Egyesült Államok újabb vámokat kilátásba helyező tervére a kínai Davosként is emlegetett konferencián, a Boao Fórum Ázsiáért tanácskozáson Hszi Csin-ping kínai elnök meglepően együttműködő hangnemben szólalt fel. Nem helyezett kilátásba válaszintézkedést, helyette a protekcionizmus lebontásáról és a globalizáció előnyeiről beszélt, bár konkrét időpontok nélkül. Középtávon megegyezés várható az érintettek között” – véli Hosszú Ferenc. Szerinte az árupiacok az elmúlt hónapokban a ciklikusságból adódóan is emelkedtek. A válság utáni öt-hét éves medvepiac alatt több nyersanyag esetében is szűkültek vagy kevésbé bővültek a kitermelő kapacitások, így a gazdasági növekedés és a kereslet beindulásával megemelkedtek az árak, csökkenésnek indultak a készletek. A portfóliómenedzser szerint ez a folyamat a gazdasági ciklusok végső fázisában szokott felerősödni.

„A szankciók miatti néhány napos áringadozásokat nehéz lekereskedni, az alumínium piacán egyébként a kínai kínálat miatt nincs hiány. A réz drágulása miatt egyes elemeket alumíniummal helyettesíthetnek, például az autóiparban. A szankciók által érintett acél- és szénpiacon a legnehezebb megjósolni a következményeket, mert a tőzsdén kevésbé jól kereskedhető termékek körében a cégek közötti külön üzletkötések a jellemzők” – fűzte hozzá Hosszú Ferenc.