Negyedével bővült a kártyaelfogadó hálózat

Eddig nem látott mértékben, közel negyedével bővült a hazai bankkártya-elfogadó hálózat 2017-ben. Az év végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 136 419 kártyaelfogadó (POS) készülék üzemelt a kereskedőknél-szolgáltatóknál, ez 24 százalékos bővülés a 2016. évi bázisadatokhoz képest. Ennél is jelentősebb, 24,7 százalékos volt a bővülés az elfogadóhelyek tekintetében: az elmúlt év során 21 114 helyre került a történelem során először kártyaelfogadó terminál.

A bővülés egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium által támogatott POS-telepítési programnak tudható be: a készüléktelepítések POS-készülékenkénti 80 ezer forintos támogatása, valamint az elfogadóhálózatot üzemeltető szolgáltatók maximálisan 1 százalékos elfogadói jutaléka szemmel láthatóan megmozgatta a piacot. Arról egyelőre nem áll rendelkezésre pontos adat, hogy a bővülésből mekkora rész volt az originális, illetve mennyi a kifejezetten a programnak köszönhető, az azonban tény, hogy az elfogadói hálózat bővülési üteme három-négyszerese volt a korábbi években megszokott 6-8 százalékosnak – ami egyébként nemzetközi összehasonlításban magasnak számított. Ráadásul a hálózat bővülése most már valóban országosnak mondható, az eddigi Budapest-központúság már a múlté.

Mint ismert, az NGM első pályázatán 30 200 terminál kihelyezésére szerződtek a szolgáltatók. Az eredeti vállalások szerint az új terminálokat tavaly év végéig kellett volna üzembe helyezniük, ám az indulás adminisztrációjának megcsúszása után sejthető volt, hogy az eredeti ütemterv nem tartható – a szakemberek szerint az MNB adatai azt mutatják, hogy a támogatott terminálok 50-66 százalékát sikerült kihelyezniük a szolgáltatóknak, akik között hatalmas lehet az eltérés a tervteljesítésben.

A minisztérium már ősszel lépett, és – egy újabb, ezúttal 31 ezer terminál telepítésére szóló pályázati kör kiírásával párhuzamosan – a teljesítési határidőt 2019. első negyedévének végéig kitolta. Eddig az időpontig azonban már nem 30, hanem több mint 60 ezer POS-készüléket kell kihelyezni úgy, hogy a támogatási szerződés feltételeiben szerepel: csak olyan helyre telepíthető támogatott POS-készülék, ahol az azt megelőző hónapokban nem volt lehetőség kártyás fizetésre.

Megkeresésünkre az NGM-ben elmondták: a program célja a hatalmasra duzzadó készpénzállomány visszaszorítása, az elektronikus fizetés támogatása volt. A forgalomban lévő készpénz állománya 2012 óta megkétszereződött, 2017-ben pedig már meghaladta az 5000 milliárd forintot, ami a GDP több mint 14 százaléka. Összehasonlításképpen: az EU átlaga 8 százalék körül mozog. Egy adott gazdaság magas készpénzaránya a fizetési infrastruktúra reálgazdasághoz képesti elmaradottságát is jelzi, továbbá számos hátrányos következménnyel jár – emlékeztettek a minisztériumban. Egyrészt a készpénzben tartott megtakarítások nem vesznek részt a gazdaság finanszírozásában (elmaradt haszon a megtakarítóknál, kevesebb forrás a beruházóknál), másrészt a készpénzes fizetési rendszer fenntartása (érmék és bankjegyek gyártása, ellenőrzése, hamisításvédelme, készpénzlogisztika megszervezése, a tárolt-szállított készpénz megfelelő védelme) jelentős nemzetgazdasági költséggel jár, ráadásul a kiterjedt készpénzhasználat a feketegazdaság melegágya is.

A program indulásakor, 2016 végén a csaknem 200 ezer online pénztárgépre mindössze 110 ezer POS-terminál jutott Magyarországon. Az NGM értékelése szerint a program második ütemének sikeres lefutását követően az online pénztárgépek POS-terminál-lefedettsége már majdnem 80 százalékos lesz, vagyis a bankkártyás fizetés lehetősége a lakosság zöme számára elérhetővé válik minden területen. Egy ilyen szintű országos lefedettség előfeltétele a lakosság pénzügyi tudatosságát erősítő stratégia megvalósításának és a hazai pénzügyi rendszer további modernizálásának – írta a Világgazdaságnak a szaktárca.

A cégekhez könyvelik

Bár első körben a fizetési szolgáltatók kapják a támogatást, végül mégis a kereskedők és a bolti vásárlók lesznek a haszonélvezői – előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig azért, mert több helyen fizethetnek ezentúl kártyával. A támogatásból származó pénzügyi előny így az elfogadóhelyeknél jelentkezik, mivel a kisebb forgalmú üzletek ilyen kedvező feltételt nem tudnának kialkudni támogatás nélkül. A támogatásokat számvitelileg is a bankkártyaolvasót használó hazai vállalkozásnál kell kimutatni, mint „de minimis” támogatást – jelezte a minisztérium. | VG