Óvatosabbá váltak a portfóliómenedzserek
Csökkentették kockázataikat az első negyedévben a hazai befektetési alapok portfóliókezelői – egyebek mellett ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az alapok vagyona március végén 6426,4 milliárd forint volt, 114 milliárd forinttal több, mint tavaly év végén; hiába nőtt azonban a vagyon, a részvények mennyisége csökkent a portfóliókon belül. Magyar részvényekből például március végén 129 milliárd forintnyi volt az alapokban, ez 1,5 milliárddal kevesebb az év véginél, külföldi részvényekből pedig az év végi 315-ről 305 milliárd forint alá süllyedt az állomány. A jelenség nem meglepő, korábban lapunknak több portfóliómenedzser is úgy nyilatkozott, hogy az idén volatilisabb piacra számít, s igyekszik csökkenteni a kockázatos eszközök arányát, például a részvénykitettséget.
Részvények helyett inkább kötvényeket vásároltak az alapok. A magyar állampapírok mennyisége másfél éves csúcsra, 1276 milliárd forintra ugrott a konstrukciókban, s bár a diszkontkincstárjegyek egyáltalán nem fizetnek már kamatot, sőt gyakran negatív hozammal kelnek el az aukciókon, belőlük is tartottak az alapok csaknem 400 milliárd forintnyit, ami 2016 júliusa óta a legmagasabb érték. A külföldi eszközök közül is a kötvényeket vásárolták nagyobb mennyiségben az alapkezelők, ezek volumene az első negyedév végén rekordot döntött, meghaladta az 541 milliárd forintot. Tavaly év végén még 500 milliárd forint alatt volt az alapok külföldi kötvényállománya.
Az egyéb eszközök – ezek közé tartoznak az ingatlanok is – mennyisége is nőtt valamelyest az első negyedévben. Hazai egyéb eszközből 2915,7, külföldiből 603,9 milliárd forintnyit tartottak az alapkezelők. Az ingatlanalapokat kezelő pénzügyi intézményeken nagy a nyomás, hogy növeljék az ingatlanok mennyiségét, mivel az idén is ömlik az alapokba a pénz, amelyet el kell költeniük. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint az első három hónapban 84,4 milliárd forintnyi friss megtakarítás került az ingatlanalapokba, így a konstrukciók vagyona 1156 milliárd forintra hízott. Ezzel lekörözték a kötvényalapokat, s ma az ingatlanalapok számítanak a legnagyobb befektetésialap-kategóriának.
A magyarországi alapok legnagyobb befektetői továbbra is a háztartások, jóllehet az első negyedévben csökkent a kisbefektetők értékpapírszámláin lévő befektetési jegyek mennyisége. Március végén a háztartásoknál 3929 milliárd forintnyi jegy volt, 11 milliárddal kevesebb, mint az év végén. A lakosság helyett inkább a pénzügyi cégek vásárolnak befektetési jegyeket, az intézményi szereplők körében – úgy tűnik – egyre kedveltebbek e befektetések. A bankok szintén növelték a jegyállományukat az első negyedévben. A külföldi intézmények ugyanakkor a jelek szerint valamivel óvatosabbá váltak a magyarországi alapokkal szemben: befektetéseiket az év végi 268 milliárdról 264 milliárd forintra csökkentették.
