Harmincnégymilliárd az egyetemi központoknak

Már nyolc egyetemi központ csatlakozott ahhoz a projekthez, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hozott létre azért, hogy összehangolja a felsőoktatás és az ipar tevékenységét – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a BME modelljét bemutató rendezvényen. Éppen egy évvel ezelőtt alakult meg a BME-n a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) – hangzott el a konferencián. A BME, valamint a projekthez csatlakozó nagyvállalatok – a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és a Magyar Villamos Művek Zrt. – együttműködése nem tavaly kezdődött, évtizedekre visszanyúló kapcsolat van a partnerek között – tette hozzá az NKFIH elnöke.

Az uniós forrásból kiírt pályázatokra csak a konvergenciarégiókból pályázhattak az egyetemek, míg a budapesti és Pest megyei pályázók számára az NKFIH hasonló célú tükörpályázatokat hirdetett meg. A két felhívás eredményeként Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben 26,8 milliárd forint uniós támogatással öt új kutatás-fejlesztési centrum indult, míg hazai forrásból három közép-magyarországi konzorcium 8 milliárd forintot kapott.

Az új központok – az adott konzorcium résztvevőinek szakértelmére alapozva – járműipari, agrárinformatikai, molekuláris biológiai, anyagtechnológiai, növénytermesztési, valamint infokommunikációs, gyógyszeripari és energetikai fejlesztésekre szakosodnak, hogy új lendületet adjanak a régiókban már létező felsőoktatási-ipari kutatás-fejlesztési tevékenységeknek.

A három közép-magyarországi projekt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a BME-n és a Szent István Egyetemen jól halad, a vidéki régiók projektjei pedig különböző fázisban vannak – tette hozzá Pálinkás József. A szakértők kisebb-nagyobb elmaradásokra és kockázatokra hívták fel a Széchenyi István Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Miskolci Egyetem kutatóinak a figyelmét. A Debreceni Egyetem és a Neumann János Egyetem esetében több jelentős kockázat is felmerült, a projektek a tervezettnél nyolc hónappal később indultak el. Ezeknél a szakértői csoport fokozott ellenőrzést tart indokoltnak – tette hozzá az NKFIH Hivatal elnöke.