Ősztől több bér maradhat az időseknél

A z Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) a kormánnyal együtt azon töri a fejét, hogy a megváltozott munkaképességűek speciális csoportjai miként válhatnának a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek tagjaivá – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kósa Lajos, az OSZT elnöke. Már több mint 140 nyugdíjas-szövetkezetet alapítottak az országban, a tagok száma megközelíti a 30 ezret, az eddigi árbevétel mintegy 1,5 milliárd forint körül van. Kósa Lajos szerint óriási siker lenne, ha a nyugdíjas-szövetkezetek elérnék a diákszövetkezetek teljesítményét, amelyek 135 ezer taggal 60 milliárd forintos bevételt termelnek évente, durván 10 ezer szerződés révén – ehhez azért évek kellenek. A fideszes országgyűlési képviselő utalt arra, hogy az előző parlament gazdasági bizottsága már támogatta azt az általa is benyújtott indítványt, mely szerint a nyugdíjas-szövetkezeteknek a tagok számára a nettó bevétel minimum 85 százalékát ki kell fizetniük, és legfeljebb 15 százalék fordítható fenntartásra. Szerinte a parlament már ősszel törvénybe foglalja ezt az indítványt. Korábban felvetődött, hogy a közszférában az állami intézmények visszaigényelhessék az áfát, ha közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot foglalkoztatnak. Lapunk érdeklődésére, hogy mi a helyzet ezzel a tervvel, Kósa Lajos úgy reagált: megvizsgálták a lehetőséget, ám mivel ellentmond az EU áfairányelvének, ezért erre nincs mód. Az OSZT elnöke hangsúlyozta: a cél, hogy minél több öregségi nyugdíjas dolgozhasson szövetkezetben. Számos korkedvezménnyel nyugdíjba vonuló foglalkoztatási csoport is megkereste már őket, közülük eddig a bányászjáradékosok és a nyugállományba vonult balett-táncosok munkálkodhatnak közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjaként.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) operatív alelnöke, Dolgos Attila azt mondta a Világgazdaságnak: szeretnék, ha a korengedménnyel nyugdíjba vonulók, például a fegyveres testületek volt tagjai is felvehetnék a munkát a szövetkezetben, így akár exkatonák, -rendőrök is. Hozzáfűzte: a legtöbb nyugdíjas Budapesten dolgozik, de sokan vállalnak munkát a megyeszékhelyeken, illetve a Balaton térségében is. A nyugdíjasok többsége azt a tevékenységet végzi szívesen, amelyet az aktív éveiben is folytatott. Számosan dolgoznak a kereskedelemben vagy látnak el adminisztratív teendőket. A cégek részéről szakmunkásokra, betanított munkásokra is van kereslet. Dolgos Attila úgy látja, hogy a kis- és közepes vállalkozások élnek leginkább ezzel a lehetőséggel, mert rugalmasak a foglalkoztatásban. A nyugdíjasok többsége heti két-három napot dolgozik, nem kevesen a négy-hat órás munkalehetőségeket részesítik előnyben. Szeptemberben újabb országjárásba kezd a Közész, hogy felhívja a cégek figyelmét erre a foglalkoztatási formára. A szövetkezeti tagok jövedelmét csupán a 15 százalékos szja-teher csökkenti. A szövetkezet mentesül a szociális hozzájárulási adó (19,5 százalék) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék) fizetése alól is.