Tíz százalékkal többet költünk utazásra
Tavaly szívesebben utaztak külföldre a magyarok, mint egy évvel korábban, ráadásul csaknem 10 százalékkal többet, 816 milliárd forintot költöttek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ennek kapcsán Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZ) kuratóriumának elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az európai nyugalom, a terrorcselekmény-mentes időszak meghozta a magyar turisták utazási kedvét.
A magyarok nyolctizede valamelyik európai ország felé vette az irányt, a képzeletbeli dobogón Ausztria, Szlovákia és Ukrajna foglal helyet. Az átlagos napi költések összege is emelkedett 5 százalékkal, több mint 14 ezer forintot tesz ki. Princzinger Péter lapunknak elmondta, hogy a magyarok által kivitt pénz még mindig lényegesen kevesebb, mint a külföldiek által behozott, a kettő között ezermilliárd forint a különbség. Az elnök szerint ez azért fontos, mert a turizmus elképesztő erőt képvisel a külkereskedelmi mérleg egyensúlyában, Magyarország költségvetési stabilitásához jelentősen hozzájárul.
A hazánkba érkező 22,4 millió külföldi turista tavaly összesen 1832 milliárd forintot költött el, 4 százalékkal érkeztek többen, mint 2016-ban, de 6 százalékkal nagyobb összeget hagytak itt. A Magyarországra látogatók átlagosan két-három napot töltenek el, a hosszabb ideig nálunk pihenők pedig 5,5 napot, e tekintetben némi visszaesést mutat a statisztika. Az MTSZ elnöke úgy látja, az interneten kell láthatónak és vonzónak lenni ahhoz, hogy a hazánkba látogató turisták tovább maradjanak és többet költsenek. Princzinger szerint az a cél, hogy a pár napot nálunk töltők legalább egy nappal tovább maradjanak, és ide tudjuk csábítani a relatíve jobb anyagi helyzetű turistákat is. Ehhez viszont gazdagítani kell a vonzerőnket, példaként említette a fürdő- és gyógyturizmus felfuttatását.
Az utazási időtartam csökkenése egyébként nemzetközi trend, tavaly például 3,8 százalékkal nőtt az egy napig Magyarországon tartózkodók száma, igaz, a hozzánk érkezők többsége (63 százaléka) azért több napot töltött el hazánkban. A legtöbb turista Németországból, Ausztriából és Romániából érkezik, tavaly sorrendben 190, 188 és 157 milliárd forinttal gazdagították a hazai szálláshelyeket, fürdőket és vendéglátósokat, de az Egyesült Államokból ide látogatók is itt hagytak 135 milliárdot. A turisták átlagos költése közel 6 százalékkal, 14,7 ezer forintra nőtt tavaly, az üzletemberek esetében ez az összeg azonban a 30 ezer forintot is meghaladta. A több napra érkező turisták 40 százaléka Budapestre kíváncsi. A Nyugat-Dunántúlra is ellátogat a negyedük, a Dél-Alföldig viszont már csak tízből egy vendég jut el. Érdekes, hogy a négy vagy több éjszakát eltöltő turistáknak is csak az ötöde iktatja be programjába a Balaton felkeresését.
Rejtőzködő milliárdok
Több tízmilliárd forint nem jelenik meg a statisztikai hivatal adatai között, például a baráti látogatásokat nem tudja mérni a KSH sem – mutatott rá Princzinger Péter. Megemlítette azt a Magyarországon tanuló több mint 28 ezer külföldi hallgatót, akiket felkeresnek a családtagjaik vagy barátaik, elmennek együtt a Széchenyi fürdőbe vagy a Sziget Fesztiválra, és szállást is foglalnak maguknak, például az Airbnb-n. Ezek a költések is hozzájárulnak a hazai turizmus forgalmi adataihoz, de ezek láthatatlan milliárdok.
