Mindent visz a fájdalomcsillapítók piaca

Egy év alatt csaknem tízmilliárd forinttal nőtt a patikákban a vény nélküli, nem támogatott termékekre költött pénz az országban – közölte a Világgazdasággal az egészségügyi információs technológiával és klinikai kutatással foglalkozó cég, az IQVIA. A múlt évben összesen 200,4 milliárd forintért vásároltunk például fájdalomcsillapítót, érvédő hatású gyógyszert, stresszenyhítőt, probiotikumot és megfázás elleni forró italt.

A toplistát az év egészében az általános fájdalomcsillapítók vezetik, második helyen pedig a megfázás elleni készítmények állnak. Évszakfüggő, hogy a torokfájás elleni pasztillák a negyedik vagy a tizenkettedik legkeresettebbek-e. Az első tízben vannak még az izomfájdalom-csillapítók, a multivitaminok, a köhögéscsillapítók és a vércukorszintmérők is.

Bár a gyógyszertárban vásárolt termékek biztonságosak, előfordul, hogy a hazai hatóság kivon néhány terméket a forgalomból. Júliusban huszonhét vérnyomáscsökkentő gyógyszer forgalmazását függesztette fel az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, mert felmerült a gyanú, hogy minőségi hibás lehet a hatóanyaguk. Legutóbb véglegesen is kivonták a piacról a kalcium-pezsgőtablettákat ólomszennyezettség miatt.

„Nem a gyártáskor került a szennyeződés a kalcium-pezsgőtablettába – közölte a Világgazdasággal a Sandoz Hungária Kft. – Mivel a termék természetes alapanyaga bányászatból származik, elemi szennyeződés természetes módon is előfordulhat benne.” Mint hozzátették, dolgoznak rajta, hogy mihamarabb elérhető legyen a pezsgőtabletta, de még nem tudni, mikor indulhat újra a forgalmazása.

A betegek tavaly összesen 124 milliárd forintot fizettek a vényköteles szerekért a gyógyszertárakban a KSH adatai szerint. Ezeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 352,7 milliárd forinttal támogatta, vagyis a teljes ár több mint 71 százalékával.

Hatalmas az étrend-kiegészítők piaca is; tavalyi nagysága 24 milliárd forint volt, a speciális gyógyászati célú tápszereké pedig mintegy 10 milliárd. A táplálék-kiegészítők dobozonkénti átlagára 2017-ben 9 százalékkal nőtt, a tápszereké mintegy 2 százalékkal.