Növelni kell az áramtermelést

A magyarországi energiaellátás biztonságát, fenntarthatóságát és megfizethetőségét is segítik azok a beruházások, intézkedések, amelyek terítékre kerültek a négynapos, Budapest Energy Summit (BEST) konferencián. Bár a felhasználók ma is kívánt mennyiségű áramhoz és gázhoz jutnak, klímavédelmi megfontolásból változtatni kell az energiatermelés forrásösszetételén, stratégiai megfontolásból csökkenteni az import arányán és tovább diverzifikálni a beszerzéseket, végül az árak féken tartása céljából pótolni és bővíteni kell a kieső termelőkapacitásokat.

„Amíg Európában volt áramfölösleg, a nagykereskedelmi árak is alacsonyak voltak, ám jelentősen megemelkednek, amikor a kedvezőtlen körülmények között kevesebbet termelnek az erőművek” – hangsúlyozta a rendezvényen Süli János, a paksi kapacitáspótlásért felelős tárca nélküli miniszter. Emlékeztetett, hogy az ország villamosenergia-felhasználásának átlagosan 30 százaléka importból származik, de volt, hogy az arány felszökött 54 százalékra. Ráadásul a Mavir Zrt. előrejelzése szerint a hazai áramigény kielégítéséhez további 3500-5000 megawattnyi erőművi teljesítményre lesz szükség 2030-ra, ami önmagában is indokolja a két új paksi blokk megépítését. „Mivel a gazdaság áramigénye nő, az elöregedő erőműblokkokat pedig le kell majd állítani, a paksi beruházás nélkül az országnak öt-tíz éven belül jelentős ellátási problémái lennének” – mondta.

Süli János hangsúlyozta, hogy Magyarország klímavédelmi vállalásai, céljai sem lennének teljesíthetők az új blokkok nélkül. A kormány támogatja a megújuló energiák arányának növelését is.

A fentiekre kitér az ország új energiastratégiája is, amelynek a koncepcióján dolgozik az innovációs tárca. „A koncepcióban azt a célt fogalmazzák meg, hogy tiszta, okos és megfizethető energiát kell biztosítani a magyar fogyasztóknak” – ismertette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Mint elmondta, Magyarország az 1990-es értékhez képest 2030-ra 40 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, mégpedig a gazdasági növekedés fenntartása mellett. Ezért is kiemelten fontos, hogy a kormány támogatja az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot, főként az épületenergetika területén.

A kormány – illetve általában a kormányok – feladata, felelőssége terítékre került azon a panelbeszélgetésen is, amelyen Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója és Spencer Dale, a BP vezető közgazdásza is úgy vélte: mivel a mostani energiaipari trendek nem biztosítják a fenntarthatóságot, a cél érdekében kormányzati, szabályozási lépésekre is szükség van. Az IEA új előrejelzése szerint ugyanis az energiaszektorban 2040-ig összesen 42,3 ezermilliárd dollárnyi beruházásra van szükség, ennek a 70 százaléka kormányzati megrendeléshez kapcsolódik.

Fontos témája volt a holnap záruló, négynapos BEST-nek a gázellátás is. Az európai felhasználásban meghatározó szerepet betöltő oroszországi Gazprom Export vezérigazgatója, Jelena Burmisztrova kiemelte a földgáz – mint megbízható és tiszta energiaforrás – szerepét. Érvelése szerint ez az energiahordozó jó kiegészítője a megújuló forrásoknak, használata pedig segít, hogy Európa teljesítse a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, valamint a versenyképesség fenntartásában az energiagazdálkodásra vonatkozó céljait. Meglátása egybecsengett – a rendezvényen hangsúlyozott – azon véleményekkel is, amelyek szerint tovább kell fejleszteni az európai földgáz-infrastruktúrát.

Ennek fontos elemei a tartályhajókon érkező cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas kikötők, visszagázosítók, és ezekhez megfelelő tárolókat kell létesíteni. A konferencián elhangzott egy nagy horderejű bejelentés is: december 19-ig várja a kapacitáslekötő ajánlatokat a krki LNG-terminálra az LNG Croatia. A projekttársaság ügyvezető igazgatója, Barbara Doric közölte: a terminál várhatóan az évtized végén áll üzembe.

A BEST – amelynek a Világgazdaság is médiatámogatója – tegnapi programja az innovációra összepontosított, ezen belül például az atomipar előtt álló kihívásokra. A mai zárónap fő témája az, hogy a nők milyen szerepet töltenek be az energiaiparban, vezető beosztásban.

Előtérben a méretgazdaságosság

Csökkennek a marzsok, és egyre inkább számít a méretgazdaságosság: az integrált nemzetközi energiavállalatok korát éljük, amikor a kisebb, kevésbé diverzifikált cégek nem tudnak talpon maradni – fogalmazott Szabó Gergely, a MET Magyarország országigazgatója. Meglátása szerint olyan kulcsfontosságú döntések születnek a következő egy, másfél évben, amelyek egy évtizedre meghatározzák a regionális piac működését.

„Hisszük, hogy Magyarország és Közép-Európa döntő szerepet fog játszani az átmenet sikerében” – jelentette ki az eseményt megnyitó beszédében Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette:

a 2019-es év nagyon fontos lesz

a régió számára, mert a most meghozott döntéseink fogják meghatározni a következő évtizedek energiabiztonságát.