Nem könnyű a pénzügyekről beszélni a gyerekekkel, de a szülők többsége a saját feladatának érzi
A szülők bő négyötöde fontosnak tartja, hogy gyermeke megismerkedjen az alapvető pénzügyi fogalmakkal: olyanokkal, mint a pénz értéke, a zsebpénz vagy a megtakarítás, és hogy választ kapjanak olyan kérdésekre, hogy miért nem vehetünk meg mindent, amit szeretnénk vagy miért drágább az egyik dolog, mint a másik – derül ki az Erste reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten. A válaszadók szerint elsősorban a szülő és a család feladata a pénzügyi edukáció, míg második helyen az óvodát és az iskolát, harmadik-negyedik helyen pedig a bankokat és a médiát jelölték meg.
A pénzügyi témák ugyan nem minden családban kerülnek elő napi szinten, ám a szülők jelentős része mégis tudatosan figyel arra, hogy időről időre beszélgessen ezekről gyermekével. A válaszadók csupán 5 százaléka mondta azt, hogy még nem kerültek szóba gyermekével a pénzügyek, pedig a felmérés szerint tízből egy szülő nehéznek érzi ezt a feladatot.
Több csatornán is hatékony lehet a pénzügyekkel kapcsolatos edukáció
Támogatásként sokan használnak valamilyen eszközt (59 százalék) a pénzügyi edukációhoz: leginkább társasjátékot mesekönyvet vagy rajzfilmet, de többen jó megoldásnak tartanak ehhez valamilyen applikációt, illetve weboldalt is. Az Erste ezt felismerve kereste meg tavaly a Pagony Kiadót, hogy együtt alkossanak meg egy olyan mesét, amellyel a szórakoztatáson túl alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket kaphatnak a gyerekek, játékos formában: így született meg a Cserebere az erdőben című mesekönyv.
Jó eszköz lehet a pénzügyi neveléshez a zsebpénz is. Az Erste felmérése szerint,
míg a kisebb gyerekeknek alkalomszerűen, kevesebb zsebpénzt adnak a szülők (ha egyáltalán adnak), a 11–14 éves korosztálynál viszont már a rendszeresen adott zsebpénz a jellemző, általában havonta legfeljebb 1000–9000 forint összegben.
A válaszok alapján a szülők a gyermek életkorának növekedésével egyre tudatosabban vezetik be a zsebpénzt, és mind nagyobb összeget bíznak rájuk – vagyis a legtöbb családban a pénzügyi nevelés fokozatos, a gyermek fejlődéséhez, érettségéhez igazodik. A zsebpénzt érdemes a gyermek számára nyitott saját bankszámlára utalni, a szülők így a banki eszközök használatát is meg tudják tanítani, miközben a szülőknek is nagyobb átláthatóságot és biztonságot nyújt.
Egyre többen nyitottak a kártyahasználatra is
A felmérés szerint a szülők többsége (60 százalék) nyitott arra, hogy a mindennapi kiadások fedezésére bankkártyát (fizikai vagy digitalizált formában) adjon gyereke kezébe. A szülők többsége szerint a bankkártya segít átláthatóbbá tenni a gyermek költéseit, és csaknem minden második válaszadó úgy gondolja, hogy a kártya nagyobb biztonságot nyújt a készpénzhez képest. A szülők visszajelzései alapján a gyerekek többsége már rendelkezik alapvető ismeretekkel a bankkártya használatról: például 47 százalékuk tudja, hogyan kell fizetni kártyával. Ugyanakkor a válaszadók tudatos korlátokat is fontosnak tartanak: 62 százalék preferálja a napi költési limitet, míg online vásárlási limitet 53 százalék, napi készpénzfelvételi limitet pedig 52 százalék állítana be. A Világgazdaság kérdésre a sajtótájékoztatón közölték: a kifejezetten gyerekeknek szóló bankszámlacsomag iránt egyre nagyobb a kereslet: a 2018-ban indult Cseperedő értékesítése tavaly rekordot döntött, miközben a számlához kapcsolódóan 70 százalék feletti a bankkártyaigénylés aránya is.
