Tanulmány: a paksi blokkok csak paksiakkal pótolhatók

A fosszilis tüzelőanyagokkal való teljes szakítás érdekében Európa nem támaszkodhat kizárólag a megújulókra – mutat rá elemzésében Garbai László, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, aki elemzését két munkatársával készítette, és részben David J. C. MacKay cambridge-i professzor tanulmányára alapozta. Bár e tanulmány Magyarországgal nem foglalkozott, módszertanát Garbai László csapata a hazai körülményekre is alkalmazta. Megállapításuk szerint a tervezett két új, együtt 2400 megawatt teljesítményű paksi atomblokk sem helyettesíthető kizárólag megújulókkal, vagyis a néhány év múlva kieső egységek helyett újakat kell építeni. Kimutatták, hogy ha annyi áramot szeretnénk, amennyit a két új atomblokk adhat, ahhoz három-négyezer négyzetkilométeren (egy Tolna megyényi területen) kellene szélerőművet telepíteni, biomassza-alapú pótlás esetén 9600 négyzetkilométert kellene beültetni energianövénnyel, fatüzeléshez pedig évente ki kellene vágni a teljes hazai faállományt.

A naperőmű télen a nyári árammenyiségnek csak a 15 százalékát adja, a hozzá szükséges érdemi áramtárolási lehetőség pedig nem áll rendelkezésre. Az ország egynapi áramigénye vagy négy-öt millió e-autó akkumulátorában, vagy egy 20 négyzetkilométer területű, tíz méter mély szivattyús-tározós erőműben spájzolható be. Ennyi autó egyelőre nem realitás, a tározós erőműhöz pedig nincsenek meg a hazai adottságok, a beruházás sokba kerülne, továbbá súlyos környezeti és geográfiai károkat okozna – mutat rá a hazai tanulmány.

Szerzőtársaival Garbai László egyetért az Európai Unión belül tervezett energiaunió létrehozásával, de rámutat, hogy az energetika aligha kezelhető központosan a szabályozandó terület helyi sajátosságai és az érintett gazdaságok komplexitása miatt. Magyarországon például fenntarthatatlan a megújuló alapú áramtermelés – szerintük – túlzott támogatása, az elavult erőműpark „időn túli” kihasználása és az, hogy egyelőre nyitott kérdés a pótlásuk mikéntje. Kijelentik, hogy hosszú távon nincs alternatívája az ellátás biztonságának nemzeti dimenziókban tervezett fenntartásának. A megújulók rendelkezésre állását matematikai definícióval valószínűségi jellegűnek minősítik, emlékeztetve, hogy az ilyen létesítmények mellé az alacsony rendelkezésre állásuk miatt velük csaknem azonos nagyságú tartalékkapacitásokra van szükség, ez viszont növeli az energiatermeléssel járó károsanyag-kibocsátást.